„Tápiószentmárton” változatai közötti eltérés

Az Alsó-Tápió-mente legnagyobb lélekszámú faluja. Autóval a [[4-es főút (Magyarország)|4-es számú főút]] 54-es és 55-ös kilométerszelvényei között leágazó mellékútról közelíthető meg a legegyszerűbben. Aki a fővárosból tömegközlekedéssel kíván eljutni a településre, célszerű a {{vvr|120a}}at választania, amivel [[Nagykáta|Nagykátáig]] kell utazni, onnan pedig a legegyszerűbb [[Volánbusz|Volánbusszal]] megközelíteni Tápiószentmártont, mivel [[Tápiószentmárton megállóhely|vasút megállóhelye]] messze esik a központtól.

A település első ismert okleveles említése a [[15. század]] derekáról, [[1459]]-ből származik. Azokban az időkben a község területét a Pányi-Gáldi család, illetve [[Werbőczy István]] birtokolta. A [[török hódoltság|törökök]] kivonulásakor elnéptelenedett.

'''Kincsem Lovaspark:''' Tápiószentmártonban született a "csodakanca"„csodakanca” néven is emlegetett [[Kincsem]], a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannal, étteremmel és konferenciateremmel. Egyes mítoszok szerint itt állt [[Attila hun király]] fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak, s e gyógyhatást állítólag mérésekkel is bizonyították.{{forrás}} Itt találták meg [[1923]]-ban az ország egyik legismertebb [[szkíták|szkíta kori]] emlékét, az [[elektrum]]ból ([[arany]] és [[ezüst]] természetes ötvözetéből) készült, híres [[szkíta aranyszarvas]]t is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas [[Kincsem repülőtér|repülőtér]] is.

'''Temető:''' a helyi temetőben kialakított "nemzeti„nemzeti sírkert"sírkert” részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint [[Magyary-Kossa Sámuel (ügyvéd)|Magyary-Kossa Sámuel]] ([[1849]]–[[1921]] ügyvéd, [[Kubinyi Ágoston]] ([[1799]]–[[1873]]), a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] igazgatója, a Várallyai-család több tagja, stb.

'''Strand- és gyógyvizes termálfürdő:''' közel 10 hektáros területen fekszik 4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmedence). A fürdő 52^oC °C-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos–kloridos hévíz) 650 méter mélyről tör fel; általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivel a reumatológiai folyamatok aktivitásának csökkentését idézi elő. Tapasztalatok szerint a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt mozgásszervi és nőgyógyászati kórképekben javasolható, valamint kloridtartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. A fürdő vize [[2003]] óta hivatalosan is [[Gyógyvíz (jogi fogalom)|gyógyvízgyógyvíznek]]nek minősül. A strandfürdő környékén több, mint 1300 üdülőingatlan található.