„Szatmári vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a egyértelműsítés - Báthory András |
||
6. sor:
==Leírása==
A szatmári végvárat ma már csak az itáliai hadmérnökök által készített alaprajzokból ismerhetjük meg. Neves hadi építészek tervezték meg, többek között a Baldigara fivérek: [[Ottavio Baldigara|Ottavio]] és [[Giulio Baldigara|Giulio]] vagy [[Cesare Porta]]. A szabályos ötszögletű erősséget sarkain egy-egy olaszbástya védelmezte. Megközelítését két kapu szolgálta, udvarán helyezkedtek el a nagy létszámú katonaság szállásai, valamint az élelmiszer és hadianyag raktárak. A végvár külső védőműveit is fokozatosan kiépítették, olló és szarvműveket emeltek szintén fa-föld alapra.
A városbeli építkezések során felbukkanó vármaradványok arra vallanak, hogy a vizenyős talajban készített alapokat nagyobb méretű kőtömbökre és néhány sornyi téglára fektették le a korabeli építők. Nagyobb méretű régészeti kutatás nem történt a szatmári vár pontosabb megismerésére.
34. sor:
[[1411]]-ben Szatmárt egy időre több más várossal együtt [[Belgrád]]ért cserébe kapta [[Brankovics György szerb despota|Brankovics György]] szerb vajda is.
[[1543]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király Szatmárt és Németit a [[Báthory család|Báthoryaknak]]: [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]] bíboros apjának, [[Báthory Kristóf]]nak és [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]]nak adta ajándékba, akik itt a [[Szamos]] folyó szigetén jól megerősített várat építtettek.
A várat később [[II. János magyar király|János Zsigmond]] foglalta el.
[[1558]]-ban '''[[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]]''' [[I. János magyar király|Szapolyai János]] özvegye, János Zsigmond gyámja Szatmár és Németi lakosait felmentette a vámok fizetése alól.
46. sor:
[[1622]]-ben a vár a Bethlen Gábor és [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] között megkötött [[nikolsburgi béke]] értelmében [[Bethlen Gábor]] tulajdonába került.
[[1657]]-ben Szatmár már [[Rákóczi-család|Rákóczi]] birtok volt, melyet a lengyelek pusztítottak.
[[1668]]-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a Szatmáron élő nemeseket adófizetésre és katonatartásra kötelezte.
| |||