„Yazılıkaya” változatai közötti eltérés

A szentély nagyobb, A jelű helyisége körülbelül 30 méter hosszú talaját eredetileg kőlapokkal borították. Mészkősziklából álló oldalait horizontálisan a sziklába vésett panelekbe faragott lapos domborművekkel díszítették. Az A jelű helyiségben összesen 63 istenalakot véstek a sziklába, az 1-42. számú alakok jobbra néznek, a 43-44. számú két alak a két főistenség, akik a helyiség hátsó falán találkoznak, a 43-63. számú alakok balra néznek. A baloldalibal oldali falon (két alak kivételével) férfi, a jobboldalinjobb oldalin női istenségeket ábrázoltak. Minden alak a bejárattal szemben álló fal felé néz, úgy tűnik, mintha lassan vonulnának a hátsó fal felé. A férfi istenségek oldalán majdnem minden alak rövid szoknyát visel, és magas, csúcsos sisakot. Szandáljuk orra felfelé kunkorodó, az alakok túlnyomó többsége vállára vetett buzogányt vagy kardot tart a kezében. A hegyi istenségeket hosszú szoknyában ábrázolták, számos alak négyszögletesre vágott szakállt visel, némelyikük fülében fülbevaló ismerhető fel. Három istenséget szárnyakkal jelenítettek meg, egy másik istenség feje fölött egy szárnyas napkorong látható. Két ember/bika keveréklény egy növekvő holdszimbólumot tart a feje fölött. A férfialakok mellett látható két nőalak [[Szauszka]] isten szolgálólányai, ők mögötte haladnak a felvonulásban. A jobboldalijobb oldali falon lévő istennőalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz, alig mutatnak egyedi jellegzetességeket. Minden istennőalak hosszú orrú cipőt, hosszú szoknyát, széles övet, blúzt, kendőt vagy köpenyt és magas fejdíszt visel. Hosszú hajfonatuk derékig ér, ökölbe szorított jobb kezüket kinyújtják, bal kezüket állukhoz emelik. Alakjukat profilból ábrázolták, egyenesen előre néznek. Ellentétben velük, a férfialakok felsőtestét mindig szemből ábrázolták, ez a megkülönböztetés általában jellemző a hettita domborműszobrászatra. A hátsó falon látható jelenet a két főisten, a viharisten [[Tessub|Teszub]] ([[Tarhuntasz]]) és [[Hebat]] anyaistennő találkozását jeleníti meg. A szakállas istenalak két hegyi isten vállán áll, kezében nagyméretű buzogányt tart. A napistennő hosszú szoknyát és magas fejdíszt visel. Számos alak arca vagy kinyújtott keze fölé lúviai hieroglifákkal bevésték nevüket a sziklába. A legfelső hieroglifa minden esetben az „isten” hieroglifa, ami egy horizontálisan ábrázolt ovális alakú szimbólum, középen egy függőleges vonallal. A nevek egy jelentős részét eddig nem tudták azonosítani, a megfejtett feliratok az istenségek hurri nyelven írt nevei. Az [[i. e. 14. század|i. e. 14.]] és [[i. e. 13. század|13. században]] a kelet-[[anatólia]]i és észak-[[mezopotámia]]i [[hurrik|hurri]] kultúra nagymértékben hatott a hettitákra, pl. számos királynőjük hurri származású volt. A domborművek alatt helyenként padszerű kiemelkedéseket hagytak a sziklák felületén, ide valószínűleg áldozati ajándékokat helyeztek el. A 25-33. számú alakok alatt lévő kiemelkedést három négyszögletes bemélyedés tagolja, ezekben valószínűleg tömjént égettek, vagy kultusztárgyakat tartottak.

== Istenségábrázolások az A jelű helyiség baloldalibal oldali falán ==

* '''42:''' [[Tessub|Teszub]] viharisten; szakállas férfialak rövid szoknyában és számos szarvval díszített sisakban. JobboldalánJobb oldalán az övébe tűzött rövid kardot hord, jobb kezében buzogányt tart. Két szakállas hegyi istenalak vállán áll, lábai mögött egy isteni attribútumokkal ellátott sisakot viselő bika látható.

== Istenségábrázolások az A jelű helyiség jobboldalijobb oldali falán ==

A sziklaszentély legnagyobb méretű domborműve [[III. Tudhalijasz hettita király|III. (IV.) Tudhalijasz]] hettita uralkodót ábrázolja (64. számú dombormű). Az A jelű helyiség jobboldalijobb oldali falának elején látható, az istennők felvonulása mögött, szemben a két főisten találkozását ábrázoló domborművel. Az uralkodó így tiszteletteljes távolságban van az istenektől, mégis a közelükben foglal helyet. A király ezen ábrázolásán alapul az a feltételezés, hogy a szentély végső kialakítása az ő idejében történt, az i. e. 13. század közepén. A dombormű egy természetes mészlerakódásnak köszönhetően a többinél jobb állapotban maradt meg. Az év legnagyobb részében árnyékban van, csak júniusban éri délutánonként egy rövid ideig közvetlen napfény. A király alakja nagyon hasonlít a 34. számú napisten alakjához. Hosszú köpenyt, csúcsos orrú cipőt és lekerekített sisakot visel. Bal kezében pálcát tart, amelynek alsó vége felfelé csavarodik, köpenye alatt egy csatabárd részlete látható. Az alak két, hegyeket jelképező, lekerekített és pikkelyszerű díszítésekkel ellátott kődarabon áll. Az uralkodó kinyújtott jobb karja fölé [[luvi nyelv|luvi]] hieroglifákkal vésték a falba nevét és címeit. A hieroglifa-csoport alján a neve látható „tu” (egy fekvő csizmaszerű szimbólum, [[Kép:Luvi tuv.jpg|25px]]), mellette kétoldalt a király címe „[[labarna (cím)|labarna]]” (tőr egy nyíló virág fölött), majd az egészet a „nagy király” szimbóluma (egy kúp egy csigavonal alatt, [[Kép:Luvi MAGNUSREX.jpg|15px]]) foglalja keretbe. A hieroglifák fölött egy szárnyas napkorong látható.

Ez a hieroglifa-csoport nagymértékben hasonlít az A helyiségben látható (64. számú dombormű) királyi név- és címábrázoláshoz. Egy szárnyas napkorong alatt alul, középen a király neve látható „tu”, fölötte egy szakállas, rakott szoknyát és csúcsos sisakot viselő, felemelt kezében buzogányt tartó hegyi istenséget ábrázoló alak. Az istenalak jobb- és baloldalánbal oldalán következik a „labarna” szimbólum, és végül a hieroglifa-csoport jobb és bal szélén a „nagy király” szimbóluma. A feltételezések szerint az uralkodó nevét és címét azért vésték itt újra a sziklába, hogy azonosítsa a királynak a kamrában felállított kultuszszobrát.<ref name="kultuszszobrát">{{cite book |last=Seeher |first=Jürgen |title=Hattusa Guide, A day in the hittite capital 3. revised edition |year=2006 |id= ISBN 975-807-145-9}} 166. old.</ref>