„Hasüreg” változatai közötti eltérés

a
BinBot politikailag semlegessé teszi a Wikipédiát. A bal oldal, jobb oldal két szó, ha nem politikai értelemben használjuk; a baloldalt, jobboldalt viszont egybeírandó. Kézi üzemmód.
a (→‎Források: Tömeges hivatkozás-javítás (WP:BÜ), replaced: [[Kiss Ferenc (orvos)| → [[Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)|)
a (BinBot politikailag semlegessé teszi a Wikipédiát. A bal oldal, jobb oldal két szó, ha nem politikai értelemben használjuk; a baloldalt, jobboldalt viszont egybeírandó. Kézi üzemmód.)
== [[Máj]] ''(hepar)'' helyzete ==
[[Fájl:Gray1223.png|balra|bélyegkép|250px|A máj, a gyomor és a vastagbél szakaszainak vetülete.]]
A (lásd még: [[A máj anatómiája]]) a legnagyobb hasüregi mirigyes szerv. A jobb [[has|hypochondriumot]] teljesen kitölti, de az epigasrtriumon keresztül a bal hypochondriumba is benyúlik. Felső felszíne a rekeszhez fekszik hozzá, és ahhoz nagyjából frontális helyzetű hashártyaszalagok rögzítik (koronaszalagok). Egy megközelítőleg sagittalis helyzetű, az előbbiekből kiinduló „sarlószalag” a köldökvéna elhegesedett maradványának megfelelő és a köldöknél rögzülő kerek szalagig fut. A sarlószalag osztja a májat jobb és bal lebenyre. Az epigastriumon áthaladó része részben az elülső hasfallal érintkezik. Intraperitonealis szerv. Csak a hátsó felszínen van egy kis hashártyamentes terület. Itt a máj és a rekesz között található a jobb [[vese]] felső pólusán a jobb [[mellékvese]]. A területet balra a vena cava inferior határolja, amely szorosan hozzánő a máj állományához. A máj alsó felszínének tagozódása és érintkezései is bonyolultabbak. Az alsó felszínen a máj állományához hozzánőve található az epehólyag. Az alsó felszín érintkezik, a gyomor kis görbületével, a patkóbél felső részével, a haránt vastagbéllel és a vastagbél jobboldalijobb oldali felszálló szárának a haránt szakaszba való átmenetével. Hátul érintkezik a hasi [[aorta]] kezdeti szakaszával és a rekesznek az aortanyílást határoló száraival. Alsó felszínének barázdarendszerében tapad a [[gyomor]] kisgörbületével összekötő hashártya kettőzet, a kiscseplesz, amelynek jobb széle a ligamentum hepatoduodenale. Sajátos kettős vérellátása van a májkapugyűjtőérből és a truncus celiacus rendszeréből származó saját artériájából.
[[Fájl:Gray533.png|jobbra|bélyegkép|250px|Az ''(arteria celiaca)'' ágrendszere.]]
== [[Gyomor]] ''(ventriculus seu gaster)'' ==
A bal hypochondriumban helyezkedik el. Domború felszíne a rekesszel, visceralis felszínének benyomatai a bal vesével és a gyomorral érintkeznek, alsó pólusa a haránt- és leszálló vastagbél átmenetét rögzítő erősebb hashártyaszalagra támaszkodik. A rekeszhez és a gyomorhoz hashártyakettőzetek rögzítik. Verőere a ''(truncus celiacusból)'' ered
== [[Patkóbél]] és [[hasnyálmirigy]] ''(duodenum et pancreas)'' ==
A patkóbél a gyomorkimenetnél ''(pylorus)'' kezdődik az első lumbális [[csigolya]] magasságában, alsó haránt szára a harmadik lumbális csigolya magasságában húzódik és a gerinc bal oldalán éles hajlattal megy át az éhbélbe. A középső szakasz felső és alsó rész között a jobboldalijobb oldali vesekapu medialis részén fut le. A felső intra-, a középső és alsó szakasz retroperitonealis. Vérellátása a truncus celiacust és a felső bélfodri verőeret összekötő ágakból származik. A hasnyálmirigy retroperitonealis elhelyezkedésű. A fej a patkóbél homorulatában helyezkedik el, a test a hátsó hasfalon fokozatosan elkeskenyedve egészen a lép kapujáig elér, végső szakasza elhalad a bal vese előtt. A fej-nyak határ mögött van a vena cava inferior és az aorta, utóbbiból a felső szélnél a háromosztatú [[artéria]], alsó szélénél a felső bélfodri artéria lép elő. A hasnyálmirigy felső szélén haránt fut a lép artériája (ez biztosítja a mirigy testének és farki részének vérellátását) és [[véna|vénája]]. A lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével a hasnyálmirigy fejénél alakul ki a [[májkapugyűjtőér]] ''(vena portae)''.
 
== [[Hashártya|Kiscseplesz]] ''(omentum minus)'' és [[cseplesz]]tömlő ''(bursa omentalis)'' ==
== [[Vastagbél]] ''(intestinum crassum)'' szakaszai ==
A vastagbél a - vékonybél benyílása alatt, a jobb csípőárokban elhelyezkedő - vakbéllel kezdődik. Ennek egy nyúlványa az - emberben csökevényes féregnyúlvány ''(appendix vermiformis)'' - amelyet nyirokszervnek is tekintenek. Elhelyezkedése változatos.
A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldalibal oldali harmadáig a vastagbelet a felső, innen az alsó bélfodri verőerek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)
 
== [[hashártya|Mesocolon]] transversum ''(vastagbél hashártyakettőzete)'' ==
A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitonealis helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.
== [[Véredény|Nagyerek]] [[aorta|''(aorta abdominalis)'']] et [[véna|''(vena cava inferior)'']] ==
A leszálló aorta a rekeszen keresztül saját nyílásán keresztül lép be a hasüregbe, a gerinc előtt baloldalonbal oldalon fut le és a negyedik ágyéki csigolya magasságában oszlik közös csípőverőerekre. A vesekapukhoz futó erős páros ágai a veseartériák. Kisebb páros ágakat a mellékvesékhez. Hosszú - a nagy horpaszizmon lefutó ágai - férfiban a herékhez ''(arteria testicularis)'', nőben a petefészkekhez ''(arteria ovarica)'' haladnak. A vena cava inferior a belső csípőerek összeömléséből jön létre, a gerinc előtt jobb oldalon fut a máj hátsó felszínéhez, aminek állományával szorosan összenőtt. A rekeszen saját nyílásán átlépve közvetlenül beömlik a szív jobb pitvarába. A vesevénák az artériák előtt futnak, a kisebb ágak követik a megfelelő artériákat. A nagyerek és a veseerek előtt elhalad egy kötőszövetes lemez, amely oldalt a vesék előtt is folytatódik.
 
== [[vese|Vesék]] ''(ren)'' ==
A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez ''(fascia renalis)''. Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - elölről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldalijobb oldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányban osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldalijobb oldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.
== [[mellékvese|Mellékvesék]] ''(glandula suprarenalis)'' ==
Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.
165 521

szerkesztés