„F/A–18 Hornet” változatai közötti eltérés

A tesztelésekhez 10 db F–18A és 2 db TF–18A prototípust építettek meg. Az első gépet [[1978]]. szeptember 13-án „gurították ki” (a roll-out ceremónia), első felszállása [[november 18.|november 18-án]] történt St. Louisból délelőtt 11:04-kor, berepülő pilótája [[Jack Krings]] 50 percet repült vele.<ref name="http://www.boeing.com Boeing.com">{{cite web |url=http://www.boeing.com/boeing/defense-space/military/fa18/fa1820/fa1820.page |title=F/A-18 Hornet: 20th Anniversary of first Flight |last= |first= |date= |publisher=[http://www.boeing.com Boeing.com] |accessdate=2013-09-02}}</ref> Jól és könnyen vezethetőnek jellemezte. A berepülési[[berepülés]]i program folytatódott egészen 1979 január közepéig, mikor átrepülték a [[maryland]]i ''Patuxent River Naval Air Test Center''-re a többi mellé. Itt haditengerészeti pilóták tesztelték beérkezési és különféle leszállási manővereket végrehajtva, szimulálva a hordozófedélzeti üzemet. Az első haditengerészeti pilóta [[John Padgett]] őrnagy volt, aki felszállt a típussal 1979 márciusában. A többi 9 db F–18A-t és 2 db kétüléses TF–18A-t intenzív repülési programba vonták be (a ''VX–4'' és ''VX–5'' tesztelőszázadok repülték őket). A prototípusok sorszámát a függőleges vezérsíkok felső-mellső sarkaira festették fel. Az első gép 1979. szeptember 18-án teljesítette 100. felszállását.<ref name="http://www.boeing.com Boeing.com"/>