„Szolgabíró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
==A tisztség története==
[[Fájl:Ferdinándy Gyula szolgabiró, 1896-ban.jpg|thumb|right|180px|Hidasnémeti [[Ferdinandy Gyula]] ([[1873]]-[[1960]]), [[Abaúj-Torna vármegye]] szolgabírája, politikus, jogász, igazságügyminiszter, később pedig belügyminiszter.]]
[[Fájl:Vioszferenc original.jpg|thumb|right|180px|Nemesvitai [[Viosz Ferenc]] ([[1861]] - [[1918]]) jogász, a [[nagykanizsa]]i járás főszolgabírája.]]
A királyi [[vármegye]] nemesi vármegyévé való [[13. század]]i átalakulásával kapcsolatban megjelent tisztség. [[II. András magyar király|II. András]] [[1232]]-ben kiadott [[kehidai oklevél|kehidai oklevele]] említi először, mint a [[nemesség|nemes]]sé alakuló [[királyi szerviensek]] peres ügyeinek intézőjét, akit a szerviensek maguk közül választottak. [[Vármegye|Megyénként]] általában négy szolgabírót választottak egyévi időtartamra, igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatok elvégzésére. Részt kellett venniük a megyei törvényszékeken, a peres ügyekkel kapcsolatban az idézés, kihallgatás, végrehajtás volt a feladatuk. A közigazgatásban ők intézték a birtokba iktatást, határjárást, [[adóösszeírás]]t, -kivetést, -beszedést. Ők írták össze a nemeseket nemesi felkelések esetére.
9 ⟶ 11 sor:
A [[16. század]]tól kezdve jelentek meg a nagyobb megyékben a [[járás]]ok, amelyek kialakulása nagyjából a [[18. század]]ban fejeződött be. Ekkor minden járásban egy '''főszolgabírót''' és néhány '''alszolgabírót''' választottak, akik a járást kisebb részekre osztó egy-egy '''kerületben''' látták el a szolgabírói feladatokat úgy, hogy a főszolgabírónak is volt egy saját kerülete.
A [[20. század]]ban a járási főszolgabírót a vármegye gyűlésen választották meg. A főszolgabíró egy város (azaz a járás székhelye), és a hozzá tartozó kisebb települések élén állt, és a közigazgatásával és igazságszolgáltatásával foglalkozott. A főszolgabíró helyettesítésére, segédként állt a szolgabíró, akit nem választottak meg, hanem a vármegye főispánja kinevezte őt, és sűrűn áthelyezte egy járásról a másikra szükség esetén. Ekkor már nem létezett az alszolgabíró. A főszolgabírót gyakran többször egymásután választották meg, és ha helyesen, tiszteségesen, igazságosan tevékenykedett, akár évtizedekig lehetett annak a járásnak a főszolgabírája. Gyakori jelenség volt
Ők közölték a [[Helytartótanács]] és a [[vármegye]] rendeleteit a községekkel és felügyelték a végrehajtást. Saját [[karhatalom]]mal rendelkeztek. Erős beleszólásuk volt a községi ügyekbe. A tisztség elnevezése a közigazgatás II. világháború utáni átszervezésekor ''járási főjegyző''re változott, majd a [[tanácsrendszer]] [[1950]]-es létrehozásával szűnt meg.
| |||