A település a [[11. század]]ban keletkezett a megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A városka [[Magyarország]]on egyedülállóanegyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. EredetilegA település a [[1211. század]]ban keletkezett egy megerősített [[bencések|bencés]] kolostor szomszédságában. A [[12. század]]tól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az [[1662]] és [[1665]] között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. [[1647]]-ben [[Jézus Társasága|jezsuitákat]] telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez [[1671]]-ben a jezsuitákkal együtt [[Lőcse|Lőcsére]] költözött. [[1776]] óta püspöki székhely. A kolostort [[1810]] és [[1815]] között szemináriumnak építették át [[klasszicista stílus]]ban szemináriumnak építették át. A káptalan [[1848]]-ig [[hiteleshely]] volt, rendkívül gazdag levéltárral. [[1776]]-óta püspöki székhely, [[1945]]-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták.
[[1910]]-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott.
