Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Toborzástól a tűzkeresztségig: egyértelműsítés - Gábor Áron
 
==== Toborzástól a tűzkeresztségig ====
[[Kép:Gábor Áron rézágyúja.jpg|balra|bélyegkép|[[Gábor Áron (tüzér őrnagy)|Gábor Áron]] műhelyében készült ágyúk egyetlen fennmaradt példányáról készült másolata a [[kézdivásárhely]]i Céhtörténeti Múzeumban]]
1848. május 20-án megkezdődtek a toborzások, bár ez meglehetősen döcögősen haladt előre. Május 30-án készült el a zászlóaljak alakulási helyét tudató közlemény, a toborzási utasítást pedig csak június 6-án adták ki a hatóságoknak (közben a Délvidéken már halálos áldozatok is követték az elmérgesedett helyzetet.). Mindenki számára egyre világosabbá vált, hogy a 10 új, szerveződő zászlóalj a sorkatonasághoz közelebb áll, mint a nemzetőrséghez. A május 16–17-i felhívások is egyértelművé tették, hogy az új sereg a reguláris katonasággal egyenlő szerepet fog játszani. Batthyánynak sikerült elfogadtatni az Innsbruckba menekülő udvarral a honvédség felállítását; az uralkodó június 12-én szentesítette a szerbek elleni védőhadsereg, („Defensiv-Heer”) megalakítását. Az új fegyveres erő bonyolult közjogi helyzete miatt az elnevezések egy ideig nem voltak tisztázottak. Az elnevezést először Kisfaludy Károly használta „Az élet korai” c. versében, Kossuth május 23-án egy felhívásban. A honvéd szó a Landwehr zászlóaljak, a német sorezredek tartalékos zászlóaljainak nevéből vett tükörfordítás. Baldacci szintén a honvédsereghez történő kinevezéseket terjesztette fel a miniszterelnöknek, így június elejétől a kormányhatóságok, júliustól pedig a törvényhatóságok is ezt az elnevezést használták. István nádor nem lelkesedett az új sereg ötletéért, így a kinevezéseket az uralkodó utólagos jóváhagyása reményében írta alá (ez később bevett formula lett a kinevezések kapcsán).
 
90 602

szerkesztés