„Fészekparazitizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''fészekparazitizmus''', más néven '''költésparazitizmus''' egyes madárfajok, fajcsoportok azon speciális szaporodási stratégiája, hogy tojásaikat más ma…”
 
képek, apróságok
1. sor:
[[File:(Molothrus bonariensis) e ( Zonotrichia Capensis ).jpg|thumb|upright=1.3|Egy [[Morgan-verébsármány]] eteti egy [[kékfejű gulyajáró]] fiókáját]]
A '''fészekparazitizmus''', más néven '''költésparazitizmus''' egyes madárfajok, fajcsoportok azon speciális szaporodási stratégiája, hogy [[Tojás (biológia)|tojásaikat]] más madarak fészkébe rejtik el, azokra bízzák a tojások kikeltetését, illetve azokkal neveltetik fel fiókáikat is. Ezzel a fészekparazita egyed megspórolja egyrészt a fészeképítéshez, másrészt a költéshez és fiókaneveléshez szükséges időt és energiát. Hasonló utódnevelési stratégia egyes [[halak]] és [[rovarok]] között is megfigyelhető.
 
== Jellemzői ==
[[File:Eastern Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg|thumb|upright=1.3|[[Szürke légykapótirannusz]] fészekalja a [[barnafejű gulyajáró]] egy becsempészett tojásával]]
A fészekparazita életmódot követő fajok számára rendkívül fontos, hogy a gazdamadár ne vegye észre, hogy fészkébe idegen tojás került, illetve ha netán észre is veszi, ne tudja megkülönböztetni az idegen tojást a sajátjaitól. Ennek érdekében az egyes fészekparazita fajoknak többnyire viszonylag kevés gazdafaja van, és az általuk rakott tojások méretben és mintázatban is hasonlóak a gazdamadár jellemző tojásformájához. „Tettenérés” esetén a fészek tulajdonosa gyakran kidobja a becsempészett tojást, ennek hiányában viszont sokszor inkább kikölti az idegen tojást akkor is, ha felismerhető az eltérés.
 
További sajátossága a fészekparazita fajoknak, hogy többségük fiókája gyorsabban és nagyobb méretűre nő, mint a gazdamadár fiókái (nem ritkán már a kikeléssel is megelőzi a fészek többi lakóját), ezzel arra késztetve a szülőállatokat, hogy neki több táplálékot adjanak, mintadják a többilegtöbb fiókánaktáplálékot, hiszen a fészekaljból ő látszik a legéletképesebb egyednek. Emiatt a gazdamadár fiókái lassabban, nehezebben fejlődnek, és elég gyakori, hogy a gyorsabb növekedésű fészekparazita fióka ki is lökdösi őket a fészekből, hogy több helye legyen a fészekben, illetve ne legyenek vetélytársai.
 
Ha már a fészekparazita fióka kikelt, akkor a szülőmadarak rendszerint nem ismerik fel, hogy teljesen más kinézetű fiókát táplálnak, mint saját utódaik, hanem szívósan hordják a táplálékot a parazita fiókának, amely közvetlenül a kirepülés előtt, egyes esetekben akár már többször akkora is lehet, mint nevelőszülei (például ökörszem által nevelt kakukkfióka esetében). Ebből az egyedfejlődési stratégiából fakad, hogy a fészekparazita madárfajok zöme egy parazitált fészekbe csak egy tojást rak, hiszen máskülönben az egyazon fészekben együtt nevelkedő parazita fiókáknak egymással kellene rivalizálniuk a táplálékért, és egymás túlélési esélyeit csökkentenék.
 
== Típusai ==
[[File:Sask duck.jpg|left|thumb|221px|A [[kerceréce]] tojói gyakran rakják le tojásaik egy részét más tojók fészkébe.]]
A valódi vagy obligát fészekparazitizmus mellett – ez azokra a madárfajokra jellemző, amelyek sosem raknak fészket és minden esetben idegen madarakkal keltetik ki, illetve neveltetik fel az utódaikat – létezik fakultatív fészekparazitizmus is. Ez esetben a parazita faj egyedei saját maguk is foglalkoznak utódneveléssel, de ha éppen alkalom kínálkozik arra, hogy egy-két tojásukat idegen fészekbe csempésszék, és ezáltal a költés és az utódnevelés fáradalmait másokra hárítsák, akkor készséggel élnek a lehetőséggel. Ez utóbbi szaporodási stratégia azt az előnyt is magában hordozza, hogy az egyed által nevelt fészekalj netán bekövetkező pusztulása esetén is marad némi esély néhány saját genetikai állományú fióka felnevelkedésére.
 
== Fészekparazita madárcsoportok ==
[[File:Reed warbler cuckoo.jpg|right|thumb|[[Cserregő nádiposzáta]] [[kakukk]]fiókát etet]]
A fészekparazitizmus legjellemzőbb képviselői a [[kakukkfélék]], amelyek közül [[Magyarország]]on is gyakori faj a [[kakukk]]; utóbbinak jellemző gazdamadarai egyes bokorlakó erdei vagy nádi énekesmadarak, mint például a [[vörösbegy]], [[nádirigó]] vagy éppen az [[ökörszem]]. IsmertÁltalában költésparaziták a fészekparazitizmus[[vidafélék]] egyesés a [[récefélékcsirögefélék]], verébfélékilletve ésa más[[mézkalauzfélék]] madárcsoportok közöttnéhány faja is, a fakultatív költésparazitizmusra pedig a [[récefélék]] közt találni jellegzetes példákat.
 
Ismert a költésparazitizmushoz hasonló életmód a [[rovarok]] körében (például a [[darázsméhek]]nél vagy a [[Szürkés hangyaboglárka|hangyaboglárkák]]nál) és egyes halfajok között is, mint például a [[dominóharcsa]] ''(Synodontis multipunctatus)'' esetében.
 
== Források ==