„Szentendrei sorozatgyilkosság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
A korszak minden apró-cseprő ügyre ráharapó szenzációéhes sajtója kezdetben egyáltalán nem kapta fel az ügyet. [[Augusztus 21]]-én [[Dinnyés Lajos]] egy minisztertanácsi ülésen meg is jegyezte, hogy számára úgy tűnik, mintha a sajtó agyon akarná hallgatni az esetet.<ref>Minisztertanácsi jegyzőkönyv; 1947. augusztus 21.</ref> Ennek magyarázata az lehet, hogy a sajtó zöme ekkorra már a hatalomra törő [[Magyar Kommunista Párt]] befolyása alá került, a választásokra készülő pártnak azonban rendkívül rosszkor jött a merénylet. A közrendet fenntartó a rendőrség ugyanis az MKP-s miniszter által irányított belügyi tárcához tartozott. A háború után azonban példátlan méretű és durvaságú [[bűnözés]]i hullám sújtotta az országot, a rendőrséget pedig sorozatos kudarcok érték a közrend helyreállításáért folytatott küzdelemben. A kommunista befolyás alá került sajtó érthetően nem szívesen számolt be a kommunista irányítás alatt álló közrendvédelem kudarcáról.
A háború utáni két évben a sajtó rendszeresen beszámolt a szétesett fasiszta hadseregek hazafelé tartó katonái által elkövetett bűncselekményekről. Ezen bűncselekmények azonban a szentendrei esettől gyökeresen eltérő jellegűek, jobbára állat- és termény[[lopás]], illetve a tolvajokat felfedező gazdák ellen irányuló szóbeli fenyegetések voltak. Nem volt jellemző, hogy a kóborló katonák huzamosan és nagyobb számban tartózkodtak volna egy-egy helyen, és érthetetlen az is, hogy
A Sajtóiroda beszámolt róla, hogy a hatóságok azonosították a tetteseket<ref name="MOT19470830" />, azonban személyleírásukat és nevüket később sem tették közzé. A gyilkossági ügy lezárásáról kevés tudható. Az ügyben bírósági per nem zajlott, ítéletekről, a tettesek elfogásáról a sajtó nem számolt be. Mindössze 19 évvel később egy újságcikkben olvasható utalás arra, hogy az elkövetőt a törvény utolérte.<ref>''Bizonyítékok kiállítása''; '''Békés Megyei Népújság''', 1976. május 15. p9.</ref> A gyilkosságsorozat azóta csaknem teljesen feledésbe merül.
| |||