„Brassó” változatai közötti eltérés

== Kultúra ==

=== Brassó magyar irodalmi élete ===

Brassó irodalmi élete a román, német és magyar egymásra hatások és kapcsolatok közt alakult ki. A szász [[Johannes Honterus|Honterus]], s a román [[Coresi diakónus|Coresi]] mellett már [[1581]]-ben feltűnt [[Szebeni Nyírő János]], akinek [[magyar nyelv]]ű [[biblia]]i idézetgyűjteményét a [[British Museum]] őrzi. A [[reformáció]] alkalmat adott mindhárom nyelv irodalmi érvényesülésére. A város híres szász gimnáziumában [[1637]] óta a [[magyar nyelv]]et is tanították. Előbb a felekezetek, majd a [[19. század]] polgári és munkás egyesülései a helybeli magyarságot is gazdag, sokoldalú szellemi termésre bírták. Az [[1830-as évek]]ben egyszerre indult meg itt a város első három újságja, a ''Siebenbürger Wochenblatt'', a ''Gazeta de Transilvania'' és az [[Erdélyi Hírlap (1839)|Erdélyi Hírlap]] szépirodalmi mellékletével, a [[Mulattató]]val. [[1849]]. [[április 16]]-án [[Veszely Károly]] szerkesztésében megjelent, s 19 számot ért meg a [[Brassói Lap]], melynek néptestvériséget hirdető szellemét, nemkülönben [[Zajzoni Rab István]], [[Koós Ferenc]] és az 1887-ben alakult Magyar Munkás Olvasó Egylet örökségét szívesen idézte a brassói sajtó és közélet.