„Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium” változatai közötti eltérés

[[Újpest (történelmi település)|Újpest]] népessége az 1840-es alapítása óta rohamosan nőtt. 1869-ben elemi iskola, 1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiúiskola létesült. Ebben az időben Újpest középiskolásai Pestre jártak be tanulni. Ezt segítette a [[Kálvin tér|Kálvin térig]] közlekedő, [[1866]]-ban átadott [[újpesti lóvasút]], mely a mai „[[Újpest-Városkapu (metróállomás)|Újpest, városkapu]]” nevezetű [[intermodális közlekedés]]i csomóponttól közlekedett [[Pest (történelmi település)|Pest]] (1873-tól [[Budapest]]) városába.

 

A népességnövekedés hatására a századfordulóra szükségessé vált egy helyi gimnázium létesítése. Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én mondta ki a községi képviselő-testület az iskolaalapítást. Ebben az évben meg is nyílt a középiskola. Teljes kifejlődése az 1911-12. tanévben fejeződött be. Ekkor neve: ''Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium'' volt, s nyolcosztályos gimnáziumként működött. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis- vagy algimnáziumok, ami ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát rangot jelentett, öntudatot is kifejezett.