„Szocializmus” változatai közötti eltérés

A '''szocializmus''' (latin ''socius'' = 'társ') olyan eszmei áramlatok, politikai ideológiák összessége, melyek először a [[19. század]] folyamán jelentek meg, közös elemük az [[individualizmus]]nak, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a [[kollektivizmus]], a társadalmi egyenlőség, a [[Szolidaritás (szociológia)|szolidaritás]] előtérbe helyezése. A szocializmus magában foglal egy gazdasági programot – a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formáját –, szociális követeléseket – társadalmi egyenlőséget, az anyagi javak igazságos elosztását – és politikai célokat – a [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]] megvalósítását, kiszélesítését akár hagyományos parlamenti, vagy közvetlen formájában.

 

 

== Története ==

A szocializmus, mint politikai ideológia megnevezése az [[1830-as évek]]ben alakult ki. Először [[Robert Owen (politikus)|Robert Owen]] követőit nevezték szocialistának (1827), majd [[Claude Henri de Rouvroy de Saint-Simon|Saint-Simon]] követőit is ehhez az irányzathoz sorolták.

Kezdettől fogva több meggyőződést, tant, politikai praxist foglalt magában, mint szellemi áramlat, politikai ideológia és mozgalom rendkívül változatos formákat hozott létre, mivel az általa bírált társadalmi berendezkedés, a [[kapitalizmus]] is sokszínű volt. Ennek ellenére kimutathatók olyan közös elemek, amelyek minden irányzatban tetten érhetők. Ezek közé tartozik az egyenlőség és igazságosság hirdetése, amelyen nemegyszer olyan egalitarizmust értettek, mely kiküszöböli azokat az egyenlőtlenségeket is, amelyek az emberek között természettől fogva léteznek; igazságosságon pedig az egyenlőség mellett a kizsákmányolásmentességet értették. Ezzel függ össze a szabadság követelménye is, melyen [[Szabadság (filozófia)#Pozitív és negatív szabadság|pozitív szabadság]]ot értettek, vagyis az önmegvalósítás minden feltételét magába foglaló feltételrendszer (például anyagi háttér, szabadságjogokkal való élni tudás) meglétét.