„Anna Leonowens” változatai közötti eltérés

Landon ikonikus képet alkotott Leonowensről, és a 20. század közepén ő testesítette meg a különös viktoriánus női utazó személyiségét.<ref>Alan Riding, 'Globe-Trotting Englishwomen Who Helped Map the World', ''New York Times'' (19 August 2004), pg. E1.</ref> A regényt [[Rodgers and Hammerstein]] musicalra is átdolgozta ''[[The King and I]]'' címmel [[Gertrude Lawrence]] és [[Yul Brynner]] főszereplésével, mely 1246 előadást élt meg a [[Broadway]]en.<ref>Vincent Canby, 'Once Again, The Taming of a Despot', ''New York Times'' (12 April 1996), pg. C1.</ref> 1956-ban [[Anna és a sziámi király (film, 1956)|filmverzió]] készült a történetből, ahol Brynner mellett [[Deborah Kerr]] játszotta a tanárnő szerepét. Ezek után még több színházi feldolgozás készült, sokukban szintén Brynnerrel a főszerepben, a darab népszerű volt a közönség számára. Ennek ellenére Bangkokban tiszteletlenségnek tartották ezeket, és a film verziót a thai kormány betiltotta. Anna Leonowens két könyve nem volt tiltva Thaiföldön, sőt egy ismert thai író készített hozzá fordítást (Ob Chaivasu).

 

 

1972-ben a [[20th Century Fox]] készített egy [[The King and I (televíziós sorozat)|televíziós sorozatot]] a CBS csatorna számára, melyben Brynner mellett ezúttal [[Samantha Eggar]] játszotta Anna szerepét. Margaret Landon megvádolta a készítőket, hogy pontatlanul és megcsonkítottan dolgozták át az ő szerzői jogtulajdonában lévő művét, majd sikertelenül perelte a társaságot a szerzői jog megsértése miatt.<ref>Lawrence Meyer, 'Court And "The King"', ''Washington Post'' (21 November 1972), pg. B2.</ref><ref>Landon v. Twentieth Century-Fox Film Corp., 384 F. Supp. 450 (S.D.N.Y. 1974), in Donald E. Biederman, Edward P. Pierson, Martin E. Silfen, Janna Glasser, ''Law and Business of the Entertainment Industries'', 5th edition (Westport, Connecticut: Greenwood, 2006), pp. 349-356.</ref> A sorozat nem lett sikeres, 13 epizód után törölték is.