„Nolai Szent Paulinus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{tataroz}}
 
'''Nolai Szent Paulinus''', születési nevén '''Pontius Meropius Anicus Paulinus''' ([[Bordeaux]], [[353]] – [[Nola]], [[431]]. [[június 22.]]) ókeresztény író.
 
== Élete ==
Gazdag szenátorcsaládból származott. [[Decimus Magnus Ausonius]] tanítványa volt és már [[378]]-ban [[consul suffectus]] lett. [[389]]-ben megkeresztelkedett, ezután lemondott vagyonáról, s visszavonult a közszerepléstől. [[393]]-ban [[Barcelona|Barcelonában]] [[presbiter]]ré szentelték, majd [[Nola|Nolába]] vándorolt védőszentjének, [[Szent Félix]]nek sírjához. [[409]]-ben Nola [[püspök]]ének választották meg. Tehetséges költő volt. Érdekes költői levelezése Ausoniussal. Fennmaradt munkái: Szent Félix tiszteletére írott költeményeiből tizenhármat, illetve egynek töredékeit ismerjük; három zsoltár-parafrázis, amelyekkel a keresztény líra új műfaját teremtette meg; „ad Antonium”, a pogány vallások tévelygéseiről; „Juliani et Jae” című keresztény költemény 120 [[disztichon]]ban; harminc levél.
Paulinus gazdag szenátor családban született 353-ban. [[Decimus Magnus Ausonius|Ausonius]] tanítványa volt, és már [[378]]-ban ''[[consul suffectus]]'' lett. Lassan érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy a nyilvános élettől visszavonul, és minden földi javáról lemond. [[389]]-ben keresztelkedett meg, [[393]]-ban [[Barcelona|Barceloná]]ban [[presbiter]]ré szentelték, majd [[Nola|Nolá]]ba vándorolt, védőszentjének [[Szent Félix]]nek sírjához. [[409]]-ben Nola püspökévé választották, és [[431]]-ben halt meg.<ref name=pecz>Pecz, i. m., [http://mek.niif.hu/03400/03410/html/6253.html Paulinus]</ref>
 
A hagyomány neki tulajdonítja a [[harang]] feltalálását.<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/02418b.htm Bells], Catholic Encyclopedia</ref>
 
==Források Művei ==
Gazdag szenátorcsaládból származott. [[Decimus Magnus Ausonius]] tanítványa volt és már [[378]]-ban [[consul suffectus]] lett. [[389]]-ben megkeresztelkedett, ezután lemondott vagyonáról, s visszavonult a közszerepléstől. [[393]]-ban [[Barcelona|Barcelonában]] [[presbiter]]ré szentelték, majd [[Nola|Nolába]] vándorolt védőszentjének, [[Szent Félix]]nek sírjához. [[409]]-ben Nola [[püspök]]ének választották meg. Tehetséges költő volt. Érdekes költői levelezése Ausoniussal. Fennmaradt munkái: Szent Félix tiszteletére írott költeményeiből tizenhármat, illetve egynek töredékeit ismerjük; három zsoltár-parafrázis, amelyekkel a keresztény líra új műfaját teremtette meg; „ad Antonium”, a pogány vallások tévelygéseiről; „Juliani et Jae” című keresztény költemény 120 [[disztichon]]ban; harminc levél.<ref name=pecz/>
 
==Jegyzetek==
{{források}}
 
== Források ==
* {{pecz|url=http://mek.niif.hu/03400/03410/html/6253.html}}
 
15 ⟶ 21 sor:
* [http://www.newadvent.org/cathen/11585b.htm St. Paulinus, Bishop of Nola], Catholic Encyclopedia
 
== További információk ==
{{Commonskat-natúr|Saint Paulinus of Nola}}
{{csonk-ókor}}