„Bionika a textiliparban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Víznyerés ködből: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. AWB |
|||
26. sor:
A [[jegesmedve|jegesmedvék]] annak köszönhetik, hogy jól bírják a [[sarkvidéki éghajlat|sarkvidék]] dermesztő hidegét, hogy rajtuk tökéletes [[hőszigetelés|hőszigetelő rétegek]] fejlődtek ki. Legbelül a mintegy 10 cm vastag zsírréteg, e fölött a fekete bőr, majd legkívül a vastag bunda védi meg őket a lehűléstől. A hőkamerás felvételek azt mutatták, hogy a jegesmedve testéről semmilyen hő nem áramlik kifelé, az állat a havas környezettől ebből a szempontból egyáltalán nem üt el, „láthatatlan” marad.<ref name=autogenerated5>{{cite web|url=http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/367/1894/1749.full.pdf|author=Thomas Stegmayer at al.|title=Bionics in textiles: flexible and translucent thermal insulations for solar thermal applications|accessdate=2012-3-6}}</ref> Ezt az összetett szerkezetet igyekeztek textiltechnológiai eszközökkel utánozni.<ref name=autogenerated1 /><ref name=autogenerated3 />
A jegesmedvék bundája sárgásfehér, áttetsző, üreges szőrszálakból áll. A szálak üregeiben megszorult levegő is hozzájárul a bunda hőszigetelő képességéhez. A kutatási eredmények szerint azonban a szőrzetnek más szerepe is van.<ref name=autogenerated5 /> A szőrszálak optikai szálakként működve a napsugarakat bevezetik a sötét színű bőrbe, amely elnyeli azokat és hővé alakítja.<ref group="*">Más kutatók korábban végzett kísérletei ezt az elméletet elvetették. Egy amerikai kutató vizsgálatai szerint az üreges szőrszálak a vörös fénynek csak 0,001
[[Fájl:Spacer fabric 3.jpg|bélyegkép|right|200px|Üreges kelme keresztmetszete]]
| |||