„Herceghalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Fekvése: 102-es főút
29. sor:
Régészeti bejárások, ásatások során Herceghalom külterületén bronzkori leletek is felszínre kerültek, melyekből az őskor emberének életére következtethetünk, és amelyek a [[bronzkor]]i mesterembereknek nagy szaktudását bizonyítják.
 
A [[Békás patakot-patak]]ot nyugat felől kísérő dombvonulat patakra néző lejtőjén, a gyümölcsösben, néhány jellegtelen őskori cserép került elő, köztük egy kicsiny bütyökkel díszített válltöredék, amely a késői bronzkorra datálható.
 
De márMár [[1894]]-ben kapott a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] a községből származó bronz raktárleletet, Metternich Richárdnétól.; Aa bronzokat a herceghalmi uradalom területén földmunkálatoknál együttesen a puszta földben lelték. A 197 darabból álló lelet tokosbaltákat, kardpengéket, lándzsavégeket, sarlókat, bronzkorongot, tűtöredéket, nyakperceket, karikákat, lemezeket és öntőgörgőket, csapokat tartalmazott. Ezek a leletek azt bizonyítják, hogy már az őskor embere is megjelent, és jó életlehetőséget talált a mai község területénhelyén. Ettől az időtől – bizonyítottan a [[2. század]]tól – tekinthető lakottnak Herceghalom területe.
 
A mai község területén a különböző korokban végzett földmunkák során: szántás, útépítés, házépítés, közben – régi korokra utaló, megmunkált cserépdarabok, illetve fém eszközök maradványai kerültek felszínre, például [[1883]]-ban, amikor a vasutat építették, az Üres Tarisznya csárda mellett (ma Simon-tanya néven ismert, és lakóház van benne), egy feliratos oltárkő került elő, mely [[211]]-re keltezhető." Ezek közül több bekerült a Magyar Nemzeti Múzeumba, illetve a Pest Megyei Múzeumba. Az értékesebbek hatására régészeti bejárásra is sor került.
Ettől az időtől, bizonyítottan a [[2. század]]tól lakott Herceghalom területe is.
 
A mai község területén a különböző korokban végzett földmunkák során: szántás, útépítés, házépítés, régi korokra utaló, megmunkált cserépdarabok, illetve fém eszközök maradványai kerültek felszínre, például 1883-ban, amikor a vasutat építették, az Üres Tarisznya csárda mellett (ma Simon-tanya néven ismert, és lakóház van benne), egy feliratos oltárkő került elő, mely 211-re keltezhető." Ezek közül több bekerült a Magyar Nemzeti Múzeumba, illetve a Pest Megyei Múzeumba. Az értékesebbek hatására régészeti bejárásra is sor került.
 
Amikor azonban az M1-es autópálya új nyomvonalának építése – több Pest megyei lelőhellyel együtt – veszélyeztette a herceghalmi lelőhelyet is, mozgásba lendült az értékmentés. A leletmentő ásatások 1981-84 között két római telep egy-egy részletét tárták fel községünk határában. A települések teljes feltárására, szerkezetük megállapítására azonban egyik esetben sem volt lehetőség, csak egy-egy nagyobb épületet, földbe mélyített objektumot, gödröket ástak ki a régészek.
 
A két lelőhely (37. és 39. sz.) majdnem egy vonalban van, mindkettő az [[Aquincum]] (Óbuda) – [[Szombathely#A_v.C3.A1ros_.C3.B3kori_t.C3.B6rt.C3.A9nete_.28Savaria.29|Savaria]] (Szombathely) út Floriana ([[Csákvár]]) és Aquincum közti szakasza mellett fekszik.
 
=== Csonkatebe-Herceghalom ===