„Mecséri János” változatai közötti eltérés

A hat elemi osztály elvégzése után lakatostanonc lett, [[1939]]-ben szakvizsgázott. [[1941]]-ben belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-be, [[1943]]-ban a Vasasszakszervezetnek is tagja lett. [[1944]]-ben behívták katonának és a frontra került, [[1945]]. márciusában egy társával megszökött, majd amerikai hadifogságba estek. Miután hazatért, korábbi munkahelyén helyezkedett el. [[1948]].-ban önként jelentkezett a tiszti iskolára, a tanfolyam elvégzése után századosi rangban [[Esztergom]]on és [[Tata|Tatán]] teljesített szolgálatot. [[1954]]-ben kinevezték az esztergomi 7. gépesített hadosztály parancsnokának. A forradalom idején több egységet is parancsra Budapestre küldött, ő maga [[Esztergom]]ban személyesen irányította a felkelők által elfoglalt épületek visszaszerzését. [[Október 30.|Október 30-án]] Budapestre rendelték, ahol azonban nem kapott egyértelmű utasításokat, ezért felkereste [[Maléter Pál]]t, aki másnap kinevezte a budai körzet parancsnokának. Tisztségében először elfoglaltatta az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-s épületeket, majd [[november 1.|november 1-jén]] felsőbb parancsra lezáratta a Budapestre vezető utakat. Másnap a Kormányőrség parancsnokává nevezték ki, egyúttal pedig ő lett a [[Juta-domb]]nál állomásozó csapatok főparancsnoka. [[November 3.|November 3-án]] a szovjetek, mint a magyar küldöttség kíséretének parancsnokát lefegyverezték és foglyul ejtették. Később kiadták a magyar hatóságoknak, akik [[1958]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] államellenes szervezkedés vezetése vádjával halálra ítélték, majd [[november 15.|november 15-én]] felakasztották. Rehabilitálására csak a rendszerváltás után került sor, 1990-ben a [[Köztársaságiköztársasági elnök]] posztumusz altbornaggyáaltábornaggyá nevezte ki. Sírja a [[301-es parcella|301-es parcellában]] található.