„Bustya Endre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: automatikus szövegcsere (-Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952 +Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)) |
átrendezés |
||
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Bustya Endre
12 ⟶ 11 sor:
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = irodalomtörténész, <br />műfordító, Ady-kutató
| munkái =
| díjak =
19 ⟶ 18 sor:
}}
'''Bustya Endre''' (írói álnevei: ''Jászai Andor'', ''Gombos Károly'') ([[Marosvásárhely]], [[1927]]. [[június 29.]] – [[Kolozsvár]], [[1996]]. [[december 24.]]<ref>Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), 2002. június 29. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán, lásd [http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Bustya%20Endre])</ref>) magyar irodalomtörténész, műfordító, Ady-kutató.
== Életútja és munkássága==
Szülővárosa [[református]] kollégiumában érettségizett, a [[Bolyai Tudományegyetem]] magyar-latin és esztétika szakán folytatott tanulmányokat, tanulmányait nem fejezte be, „nyilvános izgatás” vádjával letartóztatták harmadéves korában, 10 hónap múlva szabadult. 1950-51-ben könyvkiadói lektor [[Kolozsvár]]t, később fizikai munkásként [[szén]]bányában, majd tisztviselőként dolgozott. 1957-től 1961-ig a [[Teleki Téka]] bibliográfusa, majd újra fizikai munkás 1966-ig. 1974-től a [[Korunk]] szerkesztőségében olvasószerkesztő.
29 ⟶ 28 sor:
A [[marosvásárhely]]i [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)|Szabad Szó]] 1945-ben közölte első cikkeit. Hazai és magyarországi lapokban és szakfolyóiratokban jelentek meg irodalom- és könyvtörténeti tanulmányai, adatközlései, prózafordításai, recenziói, glosszái. Irodalomtörténészi tevékenységének két fő területe a [[XVIII. század]] előtti magyar irodalom és a [[XX. század]] első két évtizedének magyar irodalma, főképp [[Ady Endre]] életműve, amelynek egyik legalaposabb ismerője és kutatója. A középiskolák IX. osztálya számára kiadott ''Magyar irodalomtörténet''ben (1949) a [[felvilágosodás]] kora előtti fejezeteket írta; közölte ''A Kányádi Töredék'' c. alatt a [[Teleki Téka|Teleki Tékában]] felfedezett [[XVI. század]] eleji nyelvemléket ([[NyIrK]], 1972/2).
Szerkesztésében négy Ady-novelláskötet jelent meg:
*''Földrengés előtt'' (25 kiadatlan novella, 1952);
*''Ady Endre: Novellák I-II.'' (Marosvásárhely, 1957);
*''Ady Endre: Összes novellái'' ([[Budapest]], 1961, újabb kiadás Ady Endre Művei II. köteteként a Magyar Remekírók sorozatában, Budapest, 1977);
*''Vörös felhők alatt'' (Tanulók Könyvtára, Kolozsvár, 1972).
Összeállította Ady életének és munkásságának időrendi áttekintését (a ''Mag hó alatt'' c. versválogatás függelékeként, Tanulók Könyvtára, Kolozsvár, 1972).
Nagyobb tanulmányai e tárgykörben:
*''Az Ady-bibliográfia kérdésköre'' (NyIrK, 1972/2);
*Egy "szembesítés" hitele 1-13. (Robotos Csinszka-revíziójának cáfolata, [[Igazság (folyóirat)|Igazság]], 1975. szeptember 21. – december 14.);
*''"Most építem vulkánokra a fészkem." Ady Endre és Boncza Berta 1914. szeptember-novemberi levélváltása'' ([[Korunk]], 1977/9);
*''Elrajzolt arckép I-IX. Ady Endre és [[Ady Lajos]] viszonyáról'' ([[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]], 1977/39-40, 42-47, 50);
*''Ady Endre és Boncza Berta : 1914. április-augusztus I-XIII.'' (közös alcímmel, más-más címek alatt, [[Utunk]], 1977/41-44, 47, 51, 1978/1-3, 5, 7-9).
Irodalomkutató munkássága mellett tanulmányokat, [[mese|meséket]], ifjúsági történeteket, dokumentumregényt fordított [[román nyelv|románból]], bevezette és jegyzetekkel látta el [[Ion Codru Drăgușanu]] ''Erdélyi peregrinus'' c. munkáját (Téka 1973), [[Farkas László (újságíró)|Farkas Lászlóval]] fordította Ion Brad: ''[[Emil Isac]], új eszmék szószólója'' c. monográfiáját (Kolozsvár, 1975).
36 ⟶ 47 sor:
*Ady-kutatásainak elismeréséül megkapta a Budapesten [[Dénes Zsófia]] által Ady emlékére alapított jutalom 1979. évi díját.
*[[Marosi Péter]]: Góliát parittyája. [[Igaz Szó]], 1959/1.▼
*[[Koczkás Sándor]]: Az Ady-kutatásokról. [[Élet és Irodalom]], Budapest, 1959. január 23.▼
*[[Erdélyi Lajos (nyelvész)|Erdélyi Lajos]]: Ősnyomtatvány-vadászok. [[Új Élet]], 1959/6.▼
*[[Vezér Erzsébet]]: Ady-kutatások. [[Irodalomtörténeti Közlemények]], Budapest, 1961/4.▼
*[[Varga József]]: Ady Endre összes novellái. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1963/1.▼
*[[Beke György]]: Az Ady-filológia vonzásában. [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], 1975/11.▼
*Beke György: Ady műhely Kolozsvárott. [[Tiszatáj]], 1977.▼
*Maros Ildikó: Röpke beszélgetés Bustya Endrével. [[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]], 1981. augusztus 28.▼
== Jegyzetek ==
62. sor:
* [http://korunk1.adatbank.transindex.ro/index.php?action=szerzo&name=BUSTYA%20Endre Bustya-cikkek listája a Korunkban]
* [http://meister2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=szerzo&name=BUSTYA%20Endre Bustya-cikkek listája a Helikonban]
==További információk==
▲*[[Marosi Péter]]: Góliát parittyája. [[Igaz Szó]], 1959/1.
▲*[[Koczkás Sándor]]: Az Ady-kutatásokról. [[Élet és Irodalom]], Budapest, 1959. január 23.
▲*[[Erdélyi Lajos (nyelvész)|Erdélyi Lajos]]: Ősnyomtatvány-vadászok. [[Új Élet]], 1959/6.
▲*[[Vezér Erzsébet]]: Ady-kutatások. [[Irodalomtörténeti Közlemények]], Budapest, 1961/4.
▲*[[Varga József]]: Ady Endre összes novellái. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1963/1.
▲*[[Beke György]]: Az Ady-filológia vonzásában. [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], 1975/11.
▲*Beke György: Ady műhely Kolozsvárott. [[Tiszatáj]], 1977.
▲*Maros Ildikó: Röpke beszélgetés Bustya Endrével. [[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]], 1981. augusztus 28.
==Kapcsolódó szócikkek==
| |||