Wikipédia

„Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a ikon cseréje
81. sor:
 
===A VBG Helyi Érdekű Villamos Vasút üzeme 1945-ig===
A Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút megnyitásakor Rákospalota-Újpest és Vác állomás közötti 40 &nbsp;km hossza, mintegy közepén lévő Veresegyház állomásra ágazik ki a 10,4 &nbsp;km hosszú vonalrész. A pálya meglehetősen hullámos, legnagyobb emelkedései 15‰-esek, melyek a vonal mintegy 1/5 részét teszik. Legkisebb sugara 300 m, legnagyobb tengelynyomása 12 t, a vonatok maximális sebessége 50 &nbsp;km/h, tengelyszáma 32.<ref>Bittera Kálmán: A Vác–Budapest-Gödöllői Villamos Vasútról. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1928.17.sz. 44-51.p.</ref>
 
A [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] által kezelt villamosított vonal kezdetben, megnyitásakor a 10&nbsp;kV 15&nbsp;3/4&nbsp;Hz-s jellemzőjű áramellátását az Istvántelki Főműhely közvetlen szomszédságában létesített „villamos centrálé”, a vasút vállalkozója a Phöbus villamos Rt. biztosította. ''„A villamos czentráléban előállított egyfázisú 15 periódusú váltakozó áram 10&nbsp;000&nbsp;volt feszültséggel kerül a munkavezetékbe.”''<ref>A vácz–gödöllői villamos vasút földmunkálatai serényen folynak. Kazán- és Gép – Újság. 1909.VII.16., 116. o.</ref>
92. sor:
 
===A járművekről és az üzemről===
A személyszállítási feladatok megoldásához 11 db a prágai [[Smíchov]]<nowiki/>ban működő Ringhoffer Gyár és a Győri Magyar Vaggon és Gépgyár együttműködésében épült [[motorkocsi]]kat, valamint 8 db [[Győr]]ben épült motormellék- kocsit állítottak üzembe. A motorkocsik pályaszámai ''ACa 07201-07211'' (1911), ''ACa vill 400- 410'' (1925), ''ACa vill 485-495'' (1928), a mellékkocsiké ''AC 03501-03504'' (1911), ''AC 44000-44003'' (1925), ''Cx 59057-59060'' (1928) és ''CF 04001-04002'' (1911), ''CFx 59200-59201'' (1928) voltak. Az 50 &nbsp;km/h legnagyobb engedélyezett sebességű motorvonatok I. o. ülőhelyeinek száma 20, a III. o. (CF) járművek pedig 20 ülőhelyesek voltak. Az alapvetően a teherforgalom lebonyolítására négy B’B’ tengelyberendezésű 40 &nbsp;km/h legnagyobb engedélyezett sebességű ''EM1-EM4'' (később ''51 001-004'' és ''V51 001-004'') pályaszámú Prága-Smíchovban épült tehervonati mozdonyok a váci vonalon 70 &nbsp;km/h sebességnél 210 t-s, 40 &nbsp;km/h-nál 160 t-s, a gödöllőin pedig max. 30 &nbsp;km/h sebességnél 120 t-s vonatokat tudtak továbbítani. A motorkocsikat [[1932]]-től távvezérlő berendezésekkel szerelték fel. A szerelvények összeállítása kezdetben a váci vonalon 2M + 2P vagy egy mozdony és 6 kocsi, a gödöllőin pedig 1M + 1P volt. A növekvő forgalom miatt [[1928]]-ban ''BCx 44010-44016'' pályaszámokkal a Ganz-gyárban épült vegyes (II. és III. o.) osztályú kocsikat helyeztek üzembe. Az új járművek csak ideiglenesen csökkentették a zsúfoltságot, ugyanis ''„… a forgalom [[1911]] óta Pest körül erős letelepedési folyamat indult meg. E vonal forgalma is annyira megnövekedett, hogy a teljes menetrend szerint közlekedő vonalakon reggel, délután és este fürtökben lógnak az emberek. Nem újdonság e vonalon az ütközőn, a lépcsőn való utazás. A villamos járműpark csúcsterhelést bonyolít le ma rendes terhelésként. Előfordul, hogy Cx Bx kocsiból 90-100 ember száll ki. E terhelések már a kocsi részére is túlterhelést jelentenek. Ez a tény és a pálya gyenge állapota az 50 km/ó sebességgel közlekedő kocsiknál gyakran rugótörést is okoz.”''<ref name="ReferenceA">Jelentés villamos mozdonyokról és motorkocsikról szerzett tapasztalatokról. 13743/1941. IV.o. Magyar királyi Államvasutak, Budapesti Északi üzletvezetőség.</ref>
 
A nagy zsúfoltság, illetve a járműhiány miatt járműveket főműhelyi szintű karbantartásra nem tudtak leállítani, de sokszor még a Vácon lévő motorszínben sem tudták az előírásokban rögzítetteket betartani, a 6 havi revíziók rendre elmaradtak. Az új járművek beszerzésére a vasút műszaki szakemberei a forrást a meglévő szerződés új alapokra Bánhida mellett elsősorban a ''„3.4 fill/ kwo egység árnál a Phöbusnál 8-9 fillért fizetünk… Új szerződésre olcsóbb áramra kellene kényszeríteni a Phöbust és ez esetben a vontatójárművek szükségszerű növelése és a vonalak erősebb kiterhelése kifizetődő volna.”''<ref name="ReferenceA"/>
124. sor:
 
A vonalon komoly fejlesztéseket terveznek:<ref>{{cite web |url= http://www.nif.hu/hu/hirek/Europai_forrasbol_ujulhat_meg_a_BudapestVeresegyhazVac_elovarosi |title=NIF Zrt. - Európai forrásból újulhat meg a Budapest–Veresegyház–Vác elővárosi vasútvonal |work=nif.hu |year=2011 [last update] |accessdate=24 September 2011}}</ref>
*A sebességet az eddigi 60 ról 80-100 80–100&nbsp;km/ó ra tervezik növelni,
*több helyen megépítik a második vágányt,
*elavult biztosítóberendezések (alakjelző, teljes sorompó) korszerűsítése,
132. sor:
*a forgalmas közúti keresztezéseket különszintűvé alakítják
 
Mivel a tervezett sebesség nem haladja meg a 120km120&nbsp;km/órát, nem szükséges az [[ETCS]] kiépítése és így azonnal alkalmazható lesz az emelt sebesség.
 
=== Viszonylatszámok ===
231. sor:
| 22
| '''Vác'''<br>végállomás
|align=left|{{ikonBKK|vasút||S70|G70|Z70|G71|S750|EC|EN}}<br>{{ikonBKK|vb||vácvolán}}<br>{{ikonBKK|vbvbt||1010|1013}}
|}
{|class="wikitable collapsible collapsed" style="font-size: 90%; text-align:center; width:100%;"
302. sor:
| 16
| '''Vác'''<br>végállomás
|align=left|{{ikonBKK|vasút||S70|G70|Z70|S71|S750|EC|EN}}<br>{{ikonBKK|vb||vácvolán}}<br>{{ikonBKK|vbvbt||1010|1013}}
|}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal”