Wikipédia

„Antenna” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a korr, form, elirasok jav.
1. sor:
{{egyért2|az elektronikai eszközről|Antenna (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Szegfű utca 1. szerelik a Tokajból sugározandó 2. tévéprogram vételére alkalmas antennákat. Szemben a Viola utcai házak látszanak. Fortepan 56301.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Debrecen Szegfű utca 1. szerelikSzerelik a Tokajból sugározandó 2. tévéprogram vételére alkalmas antennákat (Debrecen, Szegfű utca 1., 1974)]]
 
 
Az '''antenna''' [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses hullám]]ok egy tartományának, a [[rádióhullám]]oknak a sugárzására vagy vételére alkalmas [[elektrotechnika]]i eszköz.
 
Antennát először [[1888]]-ban [[Heinrich Hertz]] ([[1857]]-[[1894]]) épített, aki be akarta bizonyítani a [[James Clerk Maxwell]] által elméletileg kikövetkeztetett elektromágneses hullámok létét. Hertz már akkor a sugárzó dipoldipól antennát egy [[parabola (görbe)|parabola]] alakú reflektor fókuszpontjába helyezte. Az antenna tervrajzait az ''Annalen der Physik und Chemie'' 1889/36. számában tette közzé.
 
==Adóantennák==
20 ⟶ 19 sor:
 
Az irányító hatású antennák fő sugárzási irányukba koncentrálják a kisugárzott teljesítményt, ezért ezekben az irányokban nagyobb térerősség keletkezik (vételkor pedig az antennáról nagyobb jelet kapunk), mint ha minden irányban egyformán sugárzó (izotrop) antennát használnánk.
Az antenna nyeresége alatt azt (a [[decibel|dB]]-ben kifejezett) teljesítményviszonyt értjük, hogy az antenna a fő sugárzási irányában hányszoros teljesítménysűrűséggel (térerősségeltérerősséggel) sugároz egy ugyanakkora teljesítménnyel táplált izotrop antennához képest.
 
===Körsugárzó===
 
[[Fájl:Körsug.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Körsugárzó antenna függőleges iránykarakterisztikája]]
 
33 ⟶ 31 sor:
 
===Iránysugárzó===
 
[[Fájl:Yagikar.jpg|bélyegkép|jobbra|400px|Yagi antenna és vízszintes iránykarakterisztikája]]
 
Rögzített irányú ellenállomás esetén ezért inkább szelektív iránykarakterisztikával rendelkező antennát használnak, ami az ellenállomás irányából jövő jeleket sokkal erősebben, az oldalirányból, és hátulról érkező (a felhasználás szempontjából zavaró) jeleket pedig csökkentett erősséggel veszi, illetve sugározza.
 
A (TV vevőantennaként is jól ismert) [[Yagi antenna]] ilyen iránysugárzó, azaz vízszintesen egy kitüntetett irányban sugároz és vesz (ld. az ábra jobb oldalán). A 4 elemes Yagi antenna sugárzója egy félhullámú dipoldipól (=dipólus), tartalmaz továbbá egy, a fél hullámhossznál valamivel hosszabb reflektort és a dipólus másik oldalán két, a fél hullámhossznál valamivel rövidebb direktort. (A Yagi-antenna direktorainak a száma széles határok között változhat; minél több direktort tartalmaz, annál jobb az irányító hatása.) Az antenna sugárzási iránya a direktorok irányába mutat.
Az ábrán látható hajlított dipólus sugárzó előnye, hogy középpontja leföldelhető, így a tartógerinctől nem kell elszigetelni. [[Villámvédelem]] céljából az egész antenna az árbóccal együtt földelhető.
 
===Mikrohullámú iránysugárzó antenna===
 
[[Fájl:Parabkar.jpg|bélyegkép|balra|500px|Parabolaantennák és iránykarakterisztikájuk]]
[[Fájl:Mikrohullamu antennak.jpg|bélyegkép|balra|368px|Pont-pont összeköttéseketösszeköttetéseket megvalósító mikrohullámú antennák tömkelege]]
 
Nagyon magas frekvenciákon (10 cm alatti hullámhosszon, ahol a parabola nyílása a hullámhossz többszörösére adódik) a fényszóró elvén készítenek nagyon keskeny nyalábolású antennákat.
55 ⟶ 51 sor:
 
==Vevőantennák==
[[Fájl:Television Antenna.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Árbócra szerelt TV-vevőantennák. Az antenna mechanikai méretei a hullámhosszal arányosak. Itt egymás fölött három Yagi-antenna látható. A [[CCIR]] [[Ultrarövidhullám|VHF]] I. sáv vételére (hullámhoszhullámhossz: kb. 4...7 m) az alsó, hosszabb rudakból álló antenna szolgál, a CCIR VHF III. sáv (hullámhossz: kb. 1,3...1,7 m) vételére a középső antenna, míg a felső, legrövidebb rudakból álló antenna az UHF (CCIR IV-V sáv, hullámhossz: 35 cm...63 cm) vételére alkalmas]]
===Földfelszíni digitális tévéadások (DVB-T) vételére alkalmas antennák ===
Az analóg vételhez is használt antennák túlnyomó többsége alkalmas a [[DVB-T]] jelek vételére. Az analóg sugárzással szemben a digitális adások vétele esetén kisebb jelerősség érhető el a vételi helyen, ugyanolyan adóteljesítmény és vevőantenna esetén. Emiatt szükség esetén nagyobb nyereségű antenna használata válhat szükségessé, főleg az adótoronytól nagyobb távolságra. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület ([[ITU]]) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-69-es csatornákon (470-862 MHz). Jó minőségű koaxiális kábel szükséges az antenna és a vevőkészülék között, mivel a DVB‑T sugárzás érzékenyebb a külső zavaró tényezőkre. Amennyiben a televíziókészülék nem rendelkezik beépített DVB‑T tunerrel, akkor szükség van még egy digitális vételre alkalmas dekóderre („[[set-top-box]]”).
Jó minőségű koaxiális kábel szükséges az antenna és a vevőkészülék között, mivel a DVB‑T sugárzás érzékenyebb a külső zavaró tényezőkre.
Amennyiben a televíziókészülék nem rendelkezik beépített DVB‑T tunerrel, akkor szükség van még egy digitális vételre alkalmas dekóderre („[[set-top-box]]”).
 
==Források==
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Puskás Tivadar Távközlési Technikum: Rádióamatőr vizsgára felkészítő tananyag]
* [http://www.mht.bme.hu/~lenart/Vill_A344/Ant.pdf Szommer Viktor - Marozsák Tamás - dr. Lénárt Ferenc: Mérési segédlet antenna iránykarasztikairánykarakterisztika méréshez – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Antenna”