Wikipédia

„Vladár Gábor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| házastárs = fáji Fáy Berta Mária Anna
|szakma = jogász}}
Dr. nagy-csepcsényi[[nagycsepcsény]]i és [[Mutne|mutnai]] '''Vladár Gábor''' ([[Biatorbágy|Bia]], [[1881]]. [[október 14.]] – [[Budapest]], [[1972]]. [[július 19.]]) jogász, [[Magyar Királyi Kúria|kúriai]] tanácselnök, igazságügyi miniszter, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
 
{{Nincs szabad kép
14. sor:
 
== Élete ==
A régi nemesi származású nagy-csepcsényi és mutnai Vladár család sarja., Nagy-csepcsényinagycsepcsényi és mutnai Vladár Lajos és Emperl Anna ([[1846]]-[[1934]]) fia,<ref name="emperlanna">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1934_11_2/?query=emperl&pg=139&layout=s|title=Napi Hírek, 1934. november/21934-11-19 [0335]}}</ref> evangélikus vallású, keresztyéni világszemléletű ember volt. Anyai nagyapja Emperl József ([[1807]]-[[1889]]) uradalmi intéző<ref name="emperljozsef">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DCX3-6LP?i=482&wc=M6WK-7WG%3A101519201%2C101909901%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Emperl József gyészjelentésegyászjelentése}}</ref> volt.
 
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti TudományegyetemTudományegyetemen]]en szerzett államtudományi és jogi doktori fokozatot.
 
1911. július 22-én a Ferencvárosban házasságot kötött fáji Fáy Berta Mária Annával, fáji Fáy Dezső és Gombaigombai Szabó Berta lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-12402-108607-55 A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 601/1911. folyószám alatt.]</ref>
[[1918]]-tól az igazságügyi minisztériumban dolgozott miniszteri titkárként, ezt követően a [[magánjog]]i ügyosztály, majd [[1929]]-től a törvényelőkészítő ügyosztály vezetője volt. Részt vett a magánjogi törvénykönyv megalkotásában, törvények, rendeletek megszövegezésében.
 
A [[második világháború]] vége felé konfliktusba került a kormányzattal, amikor a [[Belügyminisztérium]] azt követelte az igazságügyi tárcától, hogy rendelettel tegye lehetővé a büntetés-végrehajtási és más szabadságvesztési intézményekben fogva tartott zsidók átadását a csendőrségnek. Miután a fogva tartás bírói döntés alapján lehetségessé vált, Vladár megtagadta a belügyi tárca kérését és lemondott osztályvezetői megbízásáról.
 
Lemondása után [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó felkérte az igazságügyi tárca élére, [[1944]]. [[Augusztus 29.|augusztus 29-től]] a [[Lakatos-kormány]] igazságügy-minisztere lett.
 
Az [[1944]]. [[Október 14.|október 14-i]] déli minisztertanácsot követően ő adta ki a délutáni órákban a baloldali sajtó engedélyezésére és a szélsőjobboldali sajtó betiltására, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátására vonatkozó rendeletet. Minisztersége alatt személyesen vett részt a [[Gestapo]] által elhurcolt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]], ifjabb [[Tildy Zoltán (fényképész)|Tildy Zoltán]] és [[Peyer Károly]] kiszabadításában. A [[Svédek|svéd]] [[A Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold mozgalmak|Vöröskereszt]] megbízottja később elismeréssel emlékezett a miniszter erőfeszítéseire, amelyeknek köszönhetően védleveleket bocsátottak ki üldözött zsidóknak.
29. sor:
[[1944]]. [[Október 16.|október 16-ig]], a [[nyilas puccs]]ig volt miniszter.
[[Fájl:Vladár Gábor emléktáblája a XII kerület Goldmark Károly út 9 számú ház falán.jpg|thumb|Vladár Gábor emléktáblája a budapesti Goldmark Károly utcában]]
A nyilas hatalom időszakában bujkálnia kellett, de a háború után sem vállalhatott közéleti szerepet. [[1951]]-ben családjával együtt kitelepítették.
 
== Tisztségei ==
Tagja volt a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa|Fővárosi Közmunkák Tanácsának]].
 
[[1939]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] a levelező tagjává választotta.
 
== Művei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vladár_Gábor”