„Indiánkitelepítési határozat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nk, pt
link
1. sor:
[[Kép:AndrewJacksonCongress.jpg|bélyegkép|jobbra|Andrew Jackson elnök [[1829|1829-es]] üzenetében fogalmazta meg egy indián-kitelepítési határozat szükségességét.]]
 
Az '''Indián-kitelepítési Határozatot''' [[Andrew Jackson]] elnök írta alá és iktatta törvénybe 1830. május 28-án,<ref name="fn_1">[[Az Egyesült Államok szenátusa]] [[1830]]. [[április 24.|április 24-én]] fogadta el a (28-19)-es törvényjavaslatot, míg a [[Az Egyesült Államok képviselőháza|Képviselők Háza]] [[1830]]. [[május 26.|május 26-án]] a (102-97)-est; Francis Paul Prucha, ''The Great Father: The United States Government and the American Indians'', Volume I (Lincoln: University of Nebraska Press, 1984), p. 206.</ref> mint a kormányzati indián-kitelepítő program egyik fontos elemét. Főként a déli államok pártolták, amelyek minél előbb el akarták foglalni az "[[Öt Civilizált Törzs]]" földjeit. Különösen Georgia állam - az akkori államok legnagyobbika - állt állandó jogi huzavonában a [[cserokik|cseroki]] nemzettel. Jackson elnök, aki elsősorban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szorgalmazta az indiánok kitelepítését, azt remélte, hogy a kitelepítéssel rendezheti a Georgia-i helyzetet is. A kitelepítésnek elviekben ugyan önkéntes alapon kellett volna működnie, a gyakorlatban azonban az indián vezetőket jelentős nyomásgyakorlással kényszerítették a kitelepítési szerződések aláírására. Pártállástól függetlenül az események valamennyi megfigyelője egyetértett abban, hogy a határozat keresztülvitelével előbb-utóbb gyakorlatilag minden indiánt el fognak távolítani az államokból. Ekkor már a kitelepítést korábban még ellenző indián vezetők némelyike is megingott elhatározásában, különösen Jackson elnök 1832-es, földcsuszamlásszerű újraválasztását követően.
 
Bár a legtöbb fehér amerikai támogatta a kitelepítési határozatot, azért jelentős ellenállás is akadt: számos [[kereszténység|keresztény]] [[misszionárius]], köztük [[Jeremiah Evarts]] szólalt fel a határozat elfogadása ellen. A Kongresszus sorai közül [[Theodore Frelinghuysen]], [[New Jersey]] [[szenátor]]a és a Tennessee állambeli David Crockett emelt szót a határozat törvénybe iktatása ellen, aminek az elfogadását így igen heves viták előzték meg a Kongresszusban.
 
A határozat rendelkezései szerint megkötött - sok esetben inkább kierőszakolt - szerződések így több tízezer indián nyugatra való kitelepítését tették lehetővé. Az első ilyen szerződés Dancing Rabbit Creek (Táncoló Nyúl-csermely) településéhez, [[1830]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-éhez]] kötődik, amikor is a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] partján élő [[csaktók]] némi fizetség és nyugati területek fejében lemondtak addig elfoglalt földjeikről. New Echota [[1835|1835]]-ben]] aláírt szerződése nyomán aztán a [[cserokik]]at is kitelepítették a hírhedtté vált [[Könnyek Ösvénye|Könnyek Ösvényén]].
 
==Jegyzetek==