|
| képaláírás = A kapu a 19. században
| hely = [[Brassó]]
| építés éve = [[1415. század]]
| rekonstrukciók évei = [[1524]], [[1725]]
| lebontás éve = [[1857]]
| hosszúsági ívmásodperc = 42.7
}}
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a [[Kapu utca (Brassó)|Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el. ''Poarta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel a [[moldva]]i kereskedők erreezen indultaka [[Székelyföld]]kapun léptek be a városba, és az [[Ojtozi-szoros]]onezen keresztül [[Moldva]]hagyták el feléazt.<ref>[http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 Cele șapte porți ale Brașovului], Monitorul Expres, 2013. június 7.</ref><ref name=teofil>Teofil Mihăilescu: ''Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban.'' Brassó, 2015</ref>
==Története==
ABrassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 1415. század másodikelső felében épültkészültek el.<ref>[http://turism.brasovcity.ro/index.php/obiective/detail/17 Sistemul de fortificații], Brassóbrasovcity.ro</ref> A kapu a legelső várfalaivalvárfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után).<ref name=bv>[http://www.brasov.ro/istorie-cultura/monumente-disparute/poarta-strazii-portii-53.html Poarta Străzii Porții], brasov.ro, 2010. június 29.</ref>
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref>
| 