„Korfui incidens (1946)” változatai közötti eltérés

Az incidenst okozó korfui-szorosi víziaknák eredete a mai napig nem tisztázott. Egyes elméletek szerint nem zárható ki, hogy valóban a második világháborúban a szorost ellenőrző olaszok vagy németek telepítették az aknákat. Az Angliában élt, a kommunista országvezetéssel nem szimpatizáló albán publicista, [[Anton Logoreci]] is annak a véleményének adott hangot, hogy az albán vezetésnek egyszerűen nem voltak meg a haditechnikai lehetőségei a víziaknák telepítéséhez.{{refhely|Réti 2000|:99.}} A hágai tárgyalás során, 1948. november 16-án az albánokat képviselő Nordmann felvetette annak lehetőségét, hogy a görögök is állhatnak a brit–albán incidens mögött, amely – reményeik szerint – albániai területszerzéseik határozottabb brit támogatását eredményezte volna.{{refhely|NYT 1948|;.}} Felmerült lehetséges forgatókönyvként az is, hogy [[Jugoszlávia]] állt az ügy mögött, politikai érdekük volt ugyanis a népi demokratikus Albánia és a nyugati világ közötti diplomáciai kapcsolatok ellehetetlenítése.{{refhely|Réti 2000|:99.}} Ez utóbbi elméletet támogatta a Nemzetközi Bíróság előtt megjelent tanúk egyike, egy szökött jugoszláv tengerésztiszt, bizonyos Kovačić tanúvallomása. Kovačić 1946 végén a [[šibenik]]i haditengerészeti bázison teljesített szolgálatot, és tanúja volt annak, hogy 1946. október 17-e éjjelén aknatelepítő hajók hagyták el a bázist ismeretlen céllal. Miután néhány nappal később a hajók visszatértek a bázisra, a legénység egyik tagja állítólag elárulta, hogy az albán partoknál telepítettek aknákat. Tanúvallomását a hágai bíróság ellenőrizhetetlennek és hiteltelennek értékelte, így az ítélethozatalkor nem is vette figyelembe.{{refhely|Zavalani 2015|:288–289.}}