„Villány–Mohács-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A [[Pécs]] környéki bányászatban érdekelt ''[[Duna-Gőzhajózási Társaság]]'' kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a [[duna]]i kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a ''[[Mohács-Pécs Vasúttársaság]]'' kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6&nbsp;km hosszú, a bányáktól (ma [[Pécsbánya]]) [[Pécsbánya-Rendező vasútállomás|Üszög]]ig (ma [[Pécsvasútállomásig]] része) tartó szakasza [[1854]]-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a [[munkaerőhiány]] miatt az Üszög és [[Mohács]] közötti 56&nbsp;km hosszú szakaszt csak [[1857]]. [[május 2.|május 2-án]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 85 és 149. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, [[1859]]. [[április 24.|április 24-én]] indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9&nbsp;kg/fm tömegű, „F” jelű [[sín|vassín]]ekből építették.