„Württembergi Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Alkotmány és konszolidáció: polküzd |
|||
93. sor:
=== Politikai küzdelmek az 1830–40-es években===
Az [[Júliusi forradalom|1830-as francia forradalom]] győzelme nyomán egész Európában megnőtt a liberálisok támogatottsága. Az 1831-es képviselőházi választást ők nyerték. Ebben az időben cenzusos választás volt, a képviselőjelöltek többsége hivatalnok, tisztviselő volt.<ref name="Landtag" />Vilmos király erre elnapolta a parlament összehívását, majd 1833 márciusában feloszlatta a parlamentet és új választást íratott ki.<ref name="Landtag" /> Az 1833. áprilisi választáson ismét a [[Friedrich von Römer|Friedrich Römer]] vezette liberálisok győztek. Válaszul Vilmos megtiltotta az állami hivataloknak, hogy a megválasztott képviselőket szabadságolják mandátumuk idejére. Römer, Uhland és liberális képviselőtársai ezért kiléptek az állami szolgálatból.
1846–1847-ben a rossz termés miatt éhínség alakult ki, tömegessé nőtt a kivándorlás. A liberálisok és a demokraták meglovagolták a növekvő elégedetlenséget. 1848 januárjában [[Stuttgart]]ban tömegtüntetésen követelték a teljes német parlament összehívását, és a polgári szabadságjogok (sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság) megadását, esküdtbíráskodás bevezetését, nemzetőrség felállítását. Az [[1848. februári forradalom|1848. februári francia forradalom]] márciusra átterjedt a német államokra is. Vilmos engedményekkel igyekezett megelőzni a felkelést országában. Ismét hatályba léptette az 1817. január 30-i liberális sajtótörvényt,<ref>[http://www.verfassungen.de/de/bw/wuerttemberg/wuertt-pressegesetz17.htm A törvény teljes szövege]</ref> és március 9-én a liberális [[Friedrich Römer]]t nevezte ki a ''„márcziusi ministerium”'' kormányfőjévé. A forradalom éveiben Württembergben nem történtek nagyobb katonai összecsapások.
| |||