„Württembergi Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
95. sor:
1846–1847-ben a rossz termés miatt éhínség alakult ki, tömegessé nőtt a kivándorlás. A liberálisok és a demokraták meglovagolták a növekvő elégedetlenséget. 1848 januárjában [[Stuttgart]]ban tömegtüntetésen követelték a teljes német parlament összehívását, és a polgári szabadságjogok (sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság) megadását, esküdtbíráskodás bevezetését, nemzetőrség felállítását. Az [[1848. februári forradalom|1848. februári francia forradalom]] márciusra átterjedt a német államokra is. Vilmos engedményekkel igyekezett megelőzni a felkelést országában. Ismét hatályba léptette az 1817. január 30-i liberális sajtótörvényt,<ref>[http://www.verfassungen.de/de/bw/wuerttemberg/wuertt-pressegesetz17.htm A törvény teljes szövege]</ref> és március 9-én a liberális [[Friedrich Römer]]t nevezte ki a ''„márcziusi ministerium”'' kormányfőjévé. A forradalom éveiben Württembergben nem történtek nagyobb katonai összecsapások.
1849 áprilisában a kormány és az országgyűlés<ref name="Landtag"/> elfogadta a Frankfurti Birodalmi Alkotmányt ''(Frankfurter Reichsverfassung),'' melyet a frankfurti [[Szent Pál-templom (Frankfurt)|Szent Pál-templom]]ban ülésező Nemzetgyűlés fogadott el 1849. március 28-án. Ez a „kisnémet” megoldást mondta ki, egy össznémet nemzetállamot, de Ausztria nélkül, demokratikus alkotmánnyal, megválasztott uralkodóval. A határozatot 29 német fejedelem is aláírta, de a királyok közül egyedüliként csak Vilmos fogadta el. Poroszország, Bajorország, Szászország, Hannover királyai, és [[V. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd osztrák császár]] mind elutasították.
| |||