„Iliasz” változatai közötti eltérés

Homérosz történelemszemlélete kétsíkú: egyfelől az általa mitikus-történeti múltba állított események korának felidézése, másfelől az e felidézés mögül minduntalan előbukkanó homéroszi jelenkor, amelynek talán legszebb példája az Iliasz 18. énekében [[Akhilleusz]] pajzsának leírása, amelyben a békésen folyó emberi munka nyilvánvalóan nem a háború korát idézi. Lényegében e kettős szemléletből adódik az Akhilleusz személyének előtérbe állításakor keletkezett probléma: eredetileg Akhilleusz története nem volt a trójai mondakör szerves része. A meglehetősen önkényes motívumválasztást az indokolhatta, hogy szerepelnek benne olyan eredetmonda-elemek, amelyek az Iliaszt hallgató előkelőségek hősi dicsőségét támasztották alá.

 

Bár csak feltételes módon, de ma már vannak elképzelések arról, hogy a trójai háború történeti dokumentumokban is említésre kerül, szereplői feltűnnek a [[hattuszasz]]i levéltár [[ékírás]]os levelezésében. Az óvatosságra azért van szükség, mert egy történelmi esemény és az arról fél évezreddel később keletkezett költői mű közti közvetlen kapcsolatokról van szó. Ennek ellenére is rengeteg kapcsolódási pont mutatható ki a [[Tavagalavasz]] és [[Manapa-Tarhuntasz]] által írt levelek, valamint az [[Alakszandusz-szerződés]] és a trójai háború között. Ha ez így igaz, a trójai háború egészen pontosan behatárolható módon [[III. Hattuszilisz hettita király|III. Hattuszilisz]] és [[III. Tudhalijasz hettita király|III. Tudhalijasz]] uralkodása alatt, i. e. 1245 és i. e. 1230 között játszódott le. A hosszú háborús periódus magyarázatot adhat a trójai háború 10 éves időtartamának motívumára is.