„Iliasz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Trójai Fasz: Elírások javitása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.101.173.6 (vita) szerkesztéséről 12akd szerkesztésére |
||
30. sor:
Homérosz történelemszemlélete kétsíkú: egyfelől az általa mitikus-történeti múltba állított események korának felidézése, másfelől az e felidézés mögül minduntalan előbukkanó homéroszi jelenkor, amelynek talán legszebb példája az Iliasz 18. énekében [[Akhilleusz]] pajzsának leírása, amelyben a békésen folyó emberi munka nyilvánvalóan nem a háború korát idézi. Lényegében e kettős szemléletből adódik az Akhilleusz személyének előtérbe állításakor keletkezett probléma: eredetileg Akhilleusz története nem volt a trójai mondakör szerves része. A meglehetősen önkényes motívumválasztást az indokolhatta, hogy szerepelnek benne olyan eredetmonda-elemek, amelyek az Iliaszt hallgató előkelőségek hősi dicsőségét támasztották alá.
== A
Bár csak feltételes módon, de ma már vannak elképzelések arról, hogy a trójai háború történeti dokumentumokban is említésre kerül, szereplői feltűnnek a [[hattuszasz]]i levéltár [[ékírás]]os levelezésében. Az óvatosságra azért van szükség, mert egy történelmi esemény és az arról fél évezreddel később keletkezett költői mű közti közvetlen kapcsolatokról van szó. Ennek ellenére is rengeteg kapcsolódási pont mutatható ki a [[Tavagalavasz]] és [[Manapa-Tarhuntasz]] által írt levelek, valamint az [[Alakszandusz-szerződés]] és a trójai háború között. Ha ez így igaz, a trójai háború egészen pontosan behatárolható módon [[III. Hattuszilisz hettita király|III. Hattuszilisz]] és [[III. Tudhalijasz hettita király|III. Tudhalijasz]] uralkodása alatt, i. e. 1245 és i. e. 1230 között játszódott le. A hosszú háborús periódus magyarázatot adhat a trójai háború 10 éves időtartamának motívumára is.
Ebben az időben a [[Hettita Birodalom]] szétzilálódott, két önálló hatalmi centrumra, Hattuszaszra és [[Tarhuntasszasz]]ra esett szét. [[Anatólia]] nyugati területein már hosszú idő óta problémát okoztak a görög törzsek, mindenekelőtt az [[Ahhijava]] néven említett királyság, amely szinte bizonyosan az [[akhájok]]at takarja. Ahhijaváról azt tudni, hogy anatóliai exklávéjának központja [[Millavanda]] volt, de maga az állam a „tengeren túl” helyezkedett el. A földrajzi viszonyok figyelembe vételével nem zárható ki, hogy az anyaország ez esetben a görög szárazföld volt, Ahhijava pedig Mükénével azonos. Ilion országa és Trója városa [[Vilusza]] állammal és [[Taruisza]] várossal azonosítható. A terület közel van a [[Kaikosz]] folyóhoz, amelyet ekkoriban [[Szeha]]-folyó országának neveztek és [[Manapa-Tarhuntasz]] volt az uralkodója. Róla tudjuk, hogy egy ahhijavai királlyal közösen viselt hadat Vilusza ellen, amely utóbbi ország már legalább három évszázada a [[hettiták]] töretlen szövetségese volt.
[[Tavagalavasz]] – aki sok borsot tört a hettiták orra alá – talán közvetlenül azonosítható az [[orkhomenosz]]i [[Eteoklész (Andreusz fia)|Eteoklésszel]], de a név mindenképp rokon. Orkhomenoszi királyok ezidőben éppen Mükéné királyai is lehettek. Ahhijava nagy jelentőségét mutatja, hogy a hettita királyokkal azonos rangban említették királyaikat és a ''nagy király'' címet adták nekik. Ahhijava egyik név szerint említett királya ''Atriyaš'', ami [[Atreusz]] nevével vonható párhuzamba, [[Agamemnón]] apjának nevével. [[Priamosz]]t általában egy ''Pariyamuwa'' [[luvi nyelv|luvi]] személynévvel hozzák összefüggésbe, míg [[Parisz]] görög neve Alexandrosz volt, aki talán azonos az Alakszandusz-szerződést megkötő személlyel. Vilusza utolsó uralkodója [[Valmusz]] volt, aki Millavandában keresett menedéket, miközben abban bízott, hogy III. Tudhalijasz visszahelyezi trónjára, ahogyan az eposzban [[Aineiasz]] menekült Trójából a nép maradékával.
Ezen párhuzamok mindegyike egyenként bizonytalan, talán cáfolható is, együttesen azonban meggyőző erővel bírnak arra vonatkozóan, hogy a trójai háború az [[i. e. 13. század]] végén az anatóliai akháj aktivitás egyik állomása. Ennek során a térség uralkodói felsorakoztak az egyik vagy a másik oldalon (akháj királyok és a [[Hettita Birodalom]] állandóan változó szövetségi rendszere) és a stratégiai szempontból rendkívül fontos Vilusza lett a célpont. Ahogyan Tróját bevették és elpusztították, úgy Vilusza is megszűnt ezidőtájt. Vilusza–Trója stratégiailag azért volt fontos, mert a tengeri kereskedelem fontos útvonala, a [[Dardanellák]] bejáratánál állt. Aki Tróját birtokolta, az ellenőrizte a [[Fekete-tenger]] kereskedelmét.
== Történet ==
| |||