„Pontiac (autómárka)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Hetvenes évek: Smokey és a Bandita hatása
76. sor:
[[Kép:Long Beach Comic Expo 2012 - K.I.T.T. from Knight Rider (7186642948).jpg|bélyeg|jobbra|200px|K.I.T.T – 1981-es Firebird volt az alap]]Az évtized elején a Firebirdöt drasztikusan áttervezték az F-Body-s társával együtt, és a platformon belül továbbra is a Firebirdnek maradt a teljesítményre hangolt imázs. Az új, immáron harmadik generációjába lépő Firebird drasztikusan eltért az elődöktől, de még a platform társától is. A Firebird lapos, széles nyílformájú elejéből kibukkanó bukólámpák nagy sikernek bizonyultak, és ezt a sikert az is elősegítette, hogy az egyik legendás tévésorozatban, a [[Knight Rider]]-ben Michael Knight hűséges társa K.I.T.T. egy Firebird lett. Ennek a sorozatnak köszönhetően rengeteg embernek lett az álma egy harmadik generációs Firebird.
[[Kép:1989 Pontiac Trans Am Firebird GTA.png|bélyeg|balra|200px|1989-es Trans-Am]]
Az évtized közepére a [[General Motors]]-nál megkezdték az átállást az injektoros motorokra, ami elérte a Pontiacot is. A precízebb befecskendezésnek köszönhetően a szigorodó környezetvédelmi szabályok mellett is megkezdődhetett a motorok újra izmosodása. Az évtized végére a 150-180 lóerős motorok helyett már 200 lóerő fölötti teljesítmények kezdtek megjelenni a Pontiac kínálatában is – igaz, ezek az értékek még mindig nem közelítették meg az olajválság előtti motorok hihetetlen teljesítményét. A Pontiac 1989-ben, hogy megünnepelje a Firebird huszadik évét, a Firebirdnek kiadott egy speciális, a Buick alkatrészeiből összeválogatott Trans-AMAm változatátváltozatot, amibe [[Buick GNX]]-ből is ismert, méltán legendás 3.,8 literes turbós motorját rakták. Ezzel a motorral a jubileumi Firebird 14.2 másodperc alatt futotta meg gyárilag a negyed mérföldet, több mint 98 [[mérföld]]/óra (közel 160 [[kilométer|km]]/[[óra (időegység)|h]]) célvonali sebességgel. Az [[IndyCar Series|IndyCar sorozat]]ban is használtak Firebirdöket felvezető autóként, ami tovább növelte a típus népszerűségét.
 
[[Kép:Fiero88.JPG|bélyeg|jobbra|200px|1988-as Pontiac Fiero Formula]]
Az évtized másik sikeres Pontiac modellje a [[Pontiac Fiero|Fiero]] lett, amelyet 1983 és '88 között gyártottak. A Fiero teljesen szokatlan konstrukció volt a General Motors márkái között, és később sem talált követőre. A viszonylag kis méretű, kétüléses, középmotoros sportkocsit először gyanakvással fogadták a GM vezetői, mert úgy vélték, hogy szükségtelen vetélytársa lesz a népszerű [[Chevrolet Corvette]]-nek. A Fierót egy olyan sportkocsi szegmensbe szánták, amelyhez a Corvett túl nagy volt a V8-as motorokkal. A teljesen új konstrukciójú felfüggesztés és a V6-os, középre helyezett motor több hasznot is hozott. A motor elhelyezésével megvalósítható, kiváló légáramlást biztosító forma csökkentette a fogyasztást és a súlyeloszlás az autó kezelhetőségére hatott kedvezően. Az úttartás, irányíthatóság, fékezhetőség is jobb volt az akkor megszokottnál. A sportkocsi tulajdonságokat azonban a Pontiac nem vette számításba az autó tervezésekor, és a GM más modelljeitől átvett alkatrészek csökkentették ugyan a költségeket, de problémákat is okoztak. Gyakran előfordult, hogy a típus használói a megengedett fordulatszám-tartomány fölött járatták a motort, így a megbízhatósággal gyakran akadtak problémák. Az 1984-es modellévben több motortűz is rontotta típus hírnevét, és a hűtőrendszer is megsínylette a GM-nél szokatlan motorelhelyezést. Ennek és a mindössze öt éves gyártási időszaknak ellenére a Fiero népszerű, és a mai napig kedvelt platform különféle [[Ferrari]] replikák építéséhez.
</DIV>