„Tóth Imre (matematikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: {{nemzetközi katalógusok}} |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
==Életútja==
Szülővárosában, [[Szatmárnémeti]]ben magyar-román-zsidó környezetben nevelkedett. A [[Zsidó holokauszt Magyarországon|faji törvények]] miatt tanulmányait 1941-ben meg kellett
Szakterülete a [[filozófia]], a [[matematika]] és a [[geometria]] filozófiai vetülete. [[Vekerdi László]] megállapítása szerint „…senki Tóth
▲Szülővárosában, [[Szatmárnémeti]]ben magyar-román-zsidó környezetben nevelkedett. A [[Zsidó holokauszt Magyarországon|faji törvények]] miatt tanulmányait 1941-ben meg kellett szakítani, munkaszolgálatba hurcolták, majd csak 1948-ban szerzett matematika diplomát a [[kolozsvár]]i [[Bolyai Tudományegyetem]]en, s itt dolgozott 1948-51 közt tanársegédi beosztásban. Az [[1950-es évek]]ben a bukaresti egyetemen működött tanárként. [[1969]]-ben [[Németország]]ba emigrált és a [[regensburg]]i egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. [[1991]]-ben [[Párizs]]ba költözött, itt élt haláláig.
▲Szakterülete a [[filozófia]], a [[matematika]] és a [[geometria]] filozófiai vetülete. [[Vekerdi László]] megállapítása szerint „…senki Tóth imréhez foghatóan nem ismeri a nemeuklideszi geometriák matematikai, történeti, filológiai és filozófiai rejtélyeit; e nélkül a mindenre kiterjedő alapos ismeret nélkül el sem lett volna képzelhető nagy fölfedezése, hogy a »kontra-euklideszi« lehetőség – [[Arisztotelész]]től bőségesen dokumentálhatóan – jókor fölbukkan a görög geometriában. Ez a fölfedezés meghozta számára a megérdemelt szakmai világhírt, neki azonban csupán kiindulásul szolgált, ahonnét egyre magasabb kilátókra emelkedik” (Tudás és tudomány. Budapest, 1994. 302).
==Művei==
*''Das Parallelenproblem im Corpus aristotelicum'' (A párhuzamosok problémája a Corpus Aristotelicumban, Berlin — New York, Archive for History of Exact Science, 1967)
*''Ahile, Paradoxele eleate in fenomenologia spiritului'' (Akhilleusz, Az eleai paradoxonok a Szellem fenomenológiájában, Bukarest, 1969)
*''Die nicht-euklidische Geometrie in der Phänomenologie des Geistes, Wissenschaftstheoretische Betrachtungen zur Entwicklungsgeschichte der Mathematik'' (A nem-euklideszi geometria a Szellem fenomenológiájában, Frankfurt a. M., 1972)
*''Andreas Osiander: Copernikanische Lehre und Menschenrechte'' (Andreas Osiander: A kopernikuszi tan és az emberi jogok, Regensburg, 1981)
*''I paradossi di Zenone nel »Parmenide« di Platone'' (Zenón paradoxonjai Platón „Parmenidész”-ében, Nápoly, 1994)
38 ⟶ 37 sor:
=== Magyarul is megjelent munkái ===
*''Isten és geometria'' (Budapest, Osiris, 2000)
*''Zsidónak lenni Auschwitz után'' (Budapest, Pont Kiadó, 2001)
47 ⟶ 45 sor:
==Források==
*{{cite web|url=http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=300831|title=Elhunyt Tóth Imre matematikus, filozófus|date=2010-05-12|publisher=Kultúra.hu|accessdate=2010-11-27}}
*{{cite web|url=http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/inmem_tothimre.html|title=In memoriam Tóth Imre (1921–2010) - A szubjektum és szabadsága · A matematika alapjairól|publisher=ponticulus hungaricus|accessdate=2010-11-27}}
==További információk==
*{{RMIL|5}}
*Várdy Péter: „Az életben van, amit az ember nem
*[http://www.typotex.hu/upload/book/3097/toth%20imre_reszlet.pdf Részlet Tóth Imre ''Szabadság és igazság'' c. könyvéből]
|