„Alkalmazottak kizárása a munkahelyről” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
==Példák==
=== Egyesült Államok ===
Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban történelmileg a munkáltatók inkább hajlottak sztrájkok kiprovokálására, mint a lockout alkalmazására, mert munkajogilag így kedvezőbb helyzetbe kerültek. A munkavállalók viszont inkább a munkalassítás (a kissé elavult népszerű magyar kifejezés szerint „amerikázás”) módszeréhez folyamodtak sztrájk helyett, hogy elkerüljék a számukra hátrányos következményeket. Ez ellen a munkáltatóknak általában a lockoutot kellett alkalmazni.
13 ⟶ 11 sor:
2016 szeptemberében a ''Long Island University'' lett az első felsőoktatási intézmény, ami lockoutot alkalmazott oktatói stábja ellen.<ref>{{cite news|last1=Jaschik|first1=Scott|title=Labor Day Lockout|url=https://www.insidehighered.com/news/2016/09/06/liu-brooklyn-campus-contract-dispute-faculty-union-tells-400-professors-they-will-be|accessdate=9 September 2016|publisher=Inside Higher Ed|date=6 September 2016}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.theatlantic.com/business/archive/2016/09/an-unprecedented-faculty-lockout/499016/|title=An Unprecedented Faculty Lockout|first=Alana|last=Semuels|work=The Atlantic}}</ref>
===Magyarország===
2016 októberében a [[Népszabadság]] tulajdonosa, a Mediaworks Zrt. váratlan lockoutot alkalmazott a lap munkatársai ellen gazdasági okok miatti átszervezés szükségességére hivatkozva. Mind a nyomtatott, mind az on-line sajtótermék készítése leállt, a dolgozóik személyes holmijukért sem mehettek be munkahelyükre. A magyar és a nemzetközi sajtó túlnyomó része a kormány politikai szándékait sejtette az intézkedés mögött.
==Jegyzetek==
| |||