„Szánkhja” változatai közötti eltérés

clean up AWB
(clean up AWB)
{{Hinduizmus}}
A '''szánkhja''' vagy '''számkhja''' ( [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] सांख्य) az egyik legrégibb [[Indind filozófia|ind filozófiai]]i rendszer, a hat [[darsana]] (hindu szemléletmód) egyike. Alapítója a hagyomány szerint [[Kapila]] [[Risi (vallás)|risi]] ([[Hindi nyelv|hindi]]: कपिल ऋषि), aki feltehetőleg a [[Kr. e. 6. század]]ban élt. <ref>Kapila - Encyclopedia Britannica (2014)</ref>
 
A szánkhja szó jelentése körülbelül: összeszámlálás, számbavétel. Az elnevezés a '''szám''' szó származéka, arra utal, hogy a rendszer szívesen alkalmaz felsorolásokat. De lehet ''szam'' + ''hja'' ige, aminek jelentése: végigmond, teljesen kifejt. Számba veszi a tapasztalati és a tapasztalaton túli világ összetevőit, számot vet az ember sorsával e világon, mint a [[Transzcendencia|transzcendenciá]]ba vezető úton.
 
Kapila eredeti műve, a Szánkhja-Szútra elveszett, illetve a jelenleg hozzáférhető, hasonló címet viselő mű hitelessége kétséges. [[Max Müller]] 19. századi német [[orientalista]] szerint a szánkhja bölcselet leghitelesebb műve a rendkívül tömör szerkezetű Tattva-Szamásza és az sem zárható ki, hogy ez azonos Kapila eredeti szútrájával. <ref name="ReferenceA">Héjjas István: India ősi bölcsessége</ref>
 
== Isten ==
A Szánkhja-rendszer adott okot a legtöbb félreértésre nyugaton. Ez onnan ered, hogy ebben a rendszerben nincs szó Istenről. A nyugati felfogás, különösen a 19. század materialista-ateista irányzata, melynek csökevényei ma is élnek, diadalmasan mutatott rá az ősi Szánkhjára, mert a maga nézetének igazolását látta benne. Tény az, hogy a Szánkhja nem vonja bölcseleti vizsgálódásába az isten-fogalmat, de egyetlen szóval sem állítja, hogy nincs Isten. Hangsúlyozza, hogy Istent csak a tudatfeletti szemlélet foghatja fel, de a Szánkhja-rendszer az ésszerű tudat megismerési módjaival igyekszik rávezetni az embert arra, hogy elérje a felszabadulást. <ref name="ReferenceB">Baktay Ervin: India bölcsessége </ref>
 
Néhány forrás szerint <ref>Mircea Eliade: A jóga, 2005</ref> a szánkhja bölcseletében arra van utalás, hogy nincs bizonyítéka [[Ísvara]] (Isten) létének.
 
A nyugati materializmus a maga ateista meggyőződésének támogatására próbálta felhasználni ezt a bölcseleti formát, de már az első lépésekor hamis tételekkel, hiányos ítélettel, s az indiai gondolat gyökeres félreértésével indult el. Az istenhívő ortodox hinduk a szánkhját a megismerés egyik fokozatának tekintik, s egyáltalán nem látnak benne ateista értelmezést. Ha mi is így fogjuk fel, akkor nem esünk abba a tévedésbe, mint a nyugat nem egy korábbi tudósa. <ref name="ReferenceB"/> A szánkhja valódi követői - akik a mély meditációnak köszönhetik megingathatatlan felismeréseiket - megértik, hogy Isten létezik és megismerhető. <ref>Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza</ref>
 
== Dualizmus ==
Az egyik tényező, az ún. [[purusa]] a passzív, permanens, változatlan, szemlélődő szellem, amely hasonló szerepet tölt be a számkhjában, mint a njája és a vaisésika
rendszerben az [[átman]], azzal az eltéréssel, hogy a purusa sohasem cselekszik. A másik tényező az ún. [[prakriti]] az aktív, cselekvő, immanens, a világ dolgaiba
belemerülő, sőt azokat teremtő szellemiség, amely létrehozza mindazokat a jelenségeket, amelyeket a purusa látni szeretne. <ref name="ReferenceA"/>
 
A purusa szó eredeti jelentése: ember, szellem, lélek. A purusa abszolút szabad individuális szellemiség, aki azonban annyira belefeledkezik a prakriti játékába,
a saját értelmünket, gondolatainkat, személyiségünket, emlékeinket stb. is. A prakriti összetett szó, amelynek tagjai: pra = elő és kriti = teremtő. A
prakriti a minden lehetőséget magában hordozó teremtő potencialitás, amely eredetileg öntudatlan, s csak akkor ébred öntudatra, ha a purusa nézi és látja. A
prakriti önmaga kibontakoztatásával egyszerre teremti meg a szubjektív és objektív világot, vagyis az érzékszerveket, az érzékelhető objektumokat és az érzékelési folyamatot is. <ref name="ReferenceA"/>
 
A purusa tulajdonsága a sokaság, míg a prakritié az egység, legalábbis őseredeti állapotában. A prakriti azáltal hozza létre a purusa által látni kívánt jelenségek sokszínűségét és sokrétűségét, hogy részekre tagolja és ezzel megsokszorozza önmagát. A purusa kezdet és vég nélküli, nem teremtett és ezért nem is elpusztítható,
szubtilis és minőség nélküli. A purusa nem természeti erő. Mentes minden cselekvő aktivitástól, ezért szeplőtelen, vagyis jó és rossz tettek nem tapadnak hozzá
és a [[Karma|karmikus]] következmények sincsenek reá hatással. <ref name="ReferenceA"/>
 
Sok purusa van, mivel minden élőlényhez egy-egy külön purusa tartozik. A purusa csak szemlélni tud, e tekintetben azonban potenciális lehetőségei korlátlanok.
Mindent észlelhet, amire ráirányítja a figyelmét. Bárhová elérhet, bárhol jelen lehet, bármekkorára kiterjedhet, hiszen eredeti dimenziója végtelen. Azonban minden,
amit a purusa láthat, csupán a prakriti produktuma, színjátéka. Ebbe a csalóka színjátékba a purusa annyira belemerül és belefeledkezik, hogy együtt szenved, és
együtt örül a történésekkel, s a karmikus következményeket olyannyira átéli, mintha azok ténylegesen vele történnének meg. <ref name="ReferenceA"/>
 
== A megszabadulás útja ==
önmaga valódi természetét.
Példázat az aranyrögről: Amint egy egészen pici aranyrögből is megtudhatunk mindent az aranyról, ugyanúgy Istenről tudva is megtudhatunk mindent a világról.
A bráhmin, aki súdrák között nevelkedik: Ha egy bráhmint súdrák nevelnek, úgy súdrának hiheti önmagát. Hasonlóan ha a purusa a [[Májá (illúzió)|májá (illuzió)]] fogságában van, azt képzelheti, hogy teste van. A levágott kéz példázata: Ahogy a levágott kezet nem lehet többé visszaragasztani, úgy a prakrititől való elkülönülés is örökre megszabadít. <ref name="ReferenceA"/>
 
== A szánkhja kategóriái ==
** A 16-féle [[vikára]]: öt buddhindrija, öt karméndrija, öt mahábhúta és a manasz
: A 25. tattva:
** egy '''[[purusa]]''', a passzív szemlélő szellemiség, az egyéni lélek. A purusa voltaképpen azonos a dzsíva vagy [[átman]] fogalmával és csak a léleknek azt a megjelenését jelöli, amely az egyéni megtestesülésben jut kifejezésre. <ref>Baktay Ervin: India bölcsessége, reprint 2000</ref>
 
==== Bhava ====
** Asakti, erőtlenség, amely 28-féle lehet.
** Tusti, elégedettség, amely kilencféle.
** [[Sziddhi|Sziddhi]], tökéletesség,
** Múlikátha, a 10-féle gyökértény.
** Anugrahaszarga, az 5-féle jóindulatú teremtés.
280 879

szerkesztés