„Budapest IV. kerülete” változatai közötti eltérés

{{egyért3|Újpest (egyértelműsítő lap)||Újpest}}

{{Városrész infobox

| név = Budapest IV. kerülete

 

== Jelképei ==

A címer álló, csücskös talpú, vörös színű pajzs, mezejében kétágú arany horgony, két láncszemmel. A pajzson arany korona, amiből három ág látszik.

 

=== A Kádár-korszak ===

[[Fájl:ujpesti-ltp-kep.jpg|bélyegkép|balra|250px|Az Újpesti lakótelep részlete az [[Újpesti Erőmű]] kéményével]]

Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az [[1970-es évek]] végén kezdődött, és összefüggött a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] építésével.

 

A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. [[1968]]–[[1987]] között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek.

[[Fájl:Újpesti panoráma 2010 06 28.jpg|bélyegkép|jobbra|500px|Újpesti panoráma]]

 

 

== Önkormányzat ==

 

== Gazdaság ==

=== Faipar ===

A 19. században Újpesten a két legjelentősebb ágazat a fafeldolgozás és a bőripar volt. A fafeldolgozást megalapozó Neuschloss család eleinte csupán kereskedelemmel foglalkozott, majd rátért az ipari megmunkálásra, s egy időben vasútépítési munkával kapcsolatos megbízásokat is kaptak. [[1860]]-ban a család megalapította az Első Magyar Parkettagyárat. A [[reformkor]]t követő időben Budapesten hatalmas építkezések folytak, s az így növekvő faanyag-iránti igény ösztönözte az ilyen jellegű vállalkozások elterjedését. [[1908]]-ban három nagy és számos kisebb fafeldolgozó üzem működött a településen. Az [[1920-as évek]] végén mintegy 16 nagyobb [[asztalos]]- és bútoripari üzem és 390 asztalos-kisiparos tevékenykedett a városban. Újpest ezidőben Budapest és környékének legjelentősebb bútorgyártási központja volt.

{{bővebben|Újpesti vasúti híd}}

[[Fájl:Eszakiosszek.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|Az Újpesti vasúti híd, Újpest egyik jelképe]]

A kerékpáros és gyalogos közlekedésre is szolgáló hídon, a Népszigeten át, a Duna fölött vezet a 2-es számú, [[Budapest–Esztergom-vasútvonal]]. A hídon keresztül Budára, a III. kerületbe, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincumba]], Pesten pedig a IV. és a XIII. kerület határához, a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójához érkezünk. Az eredeti hidat [[1945]]-ben a visszavonuló német csapatok, a többi budapesti hídhoz hasonlóan felrobbantották, és csak 10 évvel később, [[1955]]-ben, az [[Összekötő vasúti híd]] helyreállítása után feleslegessé vált elemekből épült egy új, átmenetinek (5-10 év) szánt szerkezet. Formája a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott "K"-híd volt, felépítése pedig részben a már említett (régi) [[Összekötő vasúti híd]] elbontott anyaga, részben új gyártású elem. Próbaterhelése 1955. május 5-én történt meg. A híd állapota azonban (átmenetinek szánt jellege, illetve az ebből fakadó minimális felújítás miatt) folyamatosan romlott, kisebb javítgatásokkal mégis sikerült az eredeti élettartam sokszorosára, 53 évre növelni a fenntarthatóságot. Ezalatt természetesen először súly-, majd sebességkorlátozásokat vezettek be rajta, ami először a tehervonatok kitiltásában nyilvánult meg, majd a személyszállításban megjelentek, illetve állandóvá váltak a könnyebb szerkezetű motorkocsik. A 2000-es évek elejére a szakaszon 5–10 km/h-s sebességkorlátozásokat vezettek be, a déli járdát pedig életveszélyessé nyilvánítása miatt lezárták a gyalogos forgalom elől. Így aztán elkerülhetetlen volt egy új hídszerkezet megépítése, amit évek tervezése után végül 2008 nyarán meg is ejtettek, a K-szerkezetet teljesen új gyártású, keskenyebb, zöld színű hídszerkezetre cserélték, az elektromos vezetékeket a pályatest alá rakták, a pilléreket pedig megerősítették. A vonatok immár 80 km/h-ra korlátozott sebességgel haladhatnak át a hídon (a hidat 120 km/h-s órás maximális sebességre tervezték, a korlátozás biztonsági okokból történt); valamint egyik járdáján bicikliutat, másikon pedig gyalogjárdát alakítanak ki.

 

* '''Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézménye'''

1043 Budapest, Munkásotthon u. 47.

==== Óvodák ====

* '''Bőrfestő Óvoda'''

*'''[[Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium|Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium]]''' 1041 Budapest, Görgey Artúr út 26.

[[Fájl:umszki.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium épülete]]

=== Kulturális intézmények ===

'''Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti fiókja''' ("Király könyvtár") - A Király Könyvtár Újpest központjában van. Elődje szintén Újpest központi helyén, 1951-ben nyílt meg. A könyvtárépület állapota miatt vált szükségessé az intézmény jövőjének rendezése. [[1997]]-ben költözött mai épületébe. Központi fekvésének köszönhetően nagy olvasóforgalmat bonyolít le, az újpestiek kedvelt kulturális intézménye. Közel hétezer olvasója a szolgáltatások széles skáláját veheti igénybe, zenetára komoly- és könnyűzenei felvételeket egyaránt kínál az érdeklődőknek. Gyermekrészlege tizenkét éves korig szóló könyvkínálattal, mesekazettákkal várja a legkisebbeket.

* [http://www.eotvostarsasag.hu '''Eötvös Társaság''']

* [http://www.uve.atw.hu '''Újpesti Városvédő Egyesület''']

 

== Népesség ==

 

=== Népcsoportok ===

 

 

== Látnivalók ==

 

* '''[[Újpesti zsinagóga]]'''

1885-86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is működő neológ zsinagógát. A belső tér kialakítása a [[Dohány utcai zsinagóga]] elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amelyen ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztják alá – keresztbe fordított öntöttvas "vállkövek" közbeiktatásával A [[frigyszekrény]] feletti karzat volt az orgona eredeti helye, de az [[1910]]-ben felállított hangszer [[1944]]-ben elpusztult. A jelenleg használt – a kecskeméti zsinagógából származó – orgona a szemben levő karzaton áll. A zsinagóga Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az [[1880-as évek]]ben jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult.

 

* '''Újpest-belsővárosi református templom'''

[[1878]]-ban épül fel a Városháza mellett álló templom.

 

* '''Újpesti evangélikus templom'''

Egyhajós, középtornyos épület, „modern reneszánsz” stílusban. Karcsú, magas tornya 17 méter magas. [[1874]]-ben először lakóház magasságban épült téglából, vas toronnyal. Bár a templom és a paplak felépült, de hitelből, s mert a terheket nem bírták, a templomot [[1877]]-78-ban elárverezték. Vastornyát a váci evangélikus gyülekezet vásárolta meg és az ma is ott látható. Az épületet végül Reich Sándor segítségével sikerült visszaszerezni. [[1902]]-ben megnagyobbították, mai alakját [[1911]]-ben nyerte el. Függesztett [[rabic mennyezet]]ű. A lépcsőfokkal megemelt [[barokk]] faoltár ([[1883]]) színes [[márvány]]utánzatú. Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Margitay Tihamér festette és ajándékozta a templomnak. Az orgona [[1928]]-ból való, a [[linz]]i Mauracher Testvérek műve. [[1994]]-ben teljesen felújították. Mögötte van a feljárat a toronyba. A karzat [[vasbeton]]ból készült, mellvéddel és beton burkolással. [[1958]]-ban belülről kifestették a templomot, belső terét a [[liturgia]]i követelményeknek megfelelően átalakították. Kiképezték az oltárteret, s a [[parókia]] kertjéből kivágott cseresznyefából új faburkolattal bevont szószéket, új oltárasztalt készítettek, eléje kovácsoltvas korlátot emeltek. A templomban ökumenikus egyházzenei rendezvényeket tartanak. A gyülekezet megalakulásának százéves évfordulójára [[1973]]-ban belül teljesen felújított templom részére Kardos József dr. Blázy Árpád lelkész tervei alapján az oltárra kovácsoltvas feszületet, gyertyatartókat, a terembe lámpatesteket készített.

 

* '''[[Újpesti Baptista Gyülekezet|Újpesti baptista imaház]]'''

[[1901]]-től önállósult az újpesti [[baptista]] gyülekezet, ugyanis addig a Budapest-Wesselényi utcai gyülekezet fiókgyülekezete volt. [[Gerwich György]] ([[1871]]-[[1952]]), a [[hamburg]]i baptista teológián végzett fiatal prédikátor vezetésével lendületes gyülekezeti munka vette kezdetét. Addig [[Wiegand Ágoston]] ([[1864]]-[[1924]]), későbbi [[bécs]]i prédikátor állt a közösség élén. Vezetésével [[1890]]-ben, a Lőrincz utcában, majd [[1903]]-tól a Diófa utcában (ma [[Kassai utca]]) alakítottak ki imatermet az egyre bővülő létszámú közösségnek. [[1914]]-ben épült fel a mai imaház elődje [[Metzler Antal]] [[építész]] tervei szerint. Az építkezést a Duna-menti [[németek]] és [[Habsburg József magyar kormányzó|József Ágost főherceg]] is támogatta anyagilag. Az imaházban a hitélet mellett színvonalas kulturális élet is virágzott. A [[1920-as évek|húszas évekig]] [[német nyelv]]en folyt az istentisztelet tolmácsolással, majd fokozatosan hódított tért a [[magyar nyelv]]. Az újpesti baptista imaház újjáépítése egybeesett az Újpest központjában emelkedő tízemeletesek építésével. Kiemelkedő zenei élet folyik a gyülekezetben. [[Orgona (hangszer)|Orgonáját]] [[1939]] óta többször átépítették. Ma 32 regiszteres orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. Mintegy 30 éve itt tartják meg az [[országos egyházzenei tanfolyam]]okat, mintegy 100-150 fiatal részvételével. Nemzetközileg és felekezetközileg is ismert hely az újpesti baptisták imaháza. Gazdag történelme során olyan közismert személyek is álltak már szószékén, mint [[Ralph Abernathy]] lelkész, [[Martin Luther King]] közvetlen munkatársa, [[James Irwin]] holdutazó, az [[Apollo–15]] [[űrhajós]]a, vagy [[Cliff Richard]], a világhírű [[rock and roll]] énekes.

 

[[Fájl:Ujpesti viztorony P4270600-1000.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A víztorony az Árpád út felől. A korai magyar vas- és vasbeton-építészet kimagasló alkotása]]

* '''Víztorony'''

{{bővebben|Újpesti víztorony}}

 

 

== Kerületi média ==