„Maghasadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: +sablon |
|||
19. sor:
=== Energetika ===
[[Fájl:UFission.gif|300px|right|thumb]]
Minden egyes maghasadás során jellemzően mintegy 200 millió eV (200 MeV) energia szabadul fel. Ezzel szemben a legtöbb kémiai [[oxidáció]]s reakció (mint például a szén vagy [[trinitrotoluol|TNT]] égése) legfeljebb néhány eV energia felszabadulásával jár egy atomra vonatkoztatva, ezért a hasadóanyagokból tömegegységenként legalább tízmilliószor nagyobb mennyiségű energia nyerhető, mint a kémiai tüzelőanyagokból. A maghasadás során az energia a hasadási termékek és magtöredékek [[mozgási energia|mozgási energiájaként]], valamint elektromágneses sugárzásként, gamma-sugárzás formájában szabadul fel. Az atomreaktorokban az energia hővé alakul, ahogy a részecskék és a gamma-sugarak a reaktor szerkezeti anyagának vagy hűtőközegének – amely általában víz, vagy ritkábban nehézvíz – atomjaival ütköznek.
Amikor az urán magja két termékmaggá hasad, ~200 MeV energia szabadul fel. Az urán-235 esetén (teljes hasadási energia: 202,5 MeV) jellemzően ~169 MeV jut a termékmagok [[mozgási energia|mozgási energiájára]], ezért azok a fénysebesség kb. 3%-ával repülnek szét. Ezen kívül átlagosan 2,5 neutron szabadul fel, egyenként ~2 MeV mozgási energiával (összesen 4,8 MeV). A hasadás során ~7 MeV prompt [[gamma-sugárzás|gamma-foton]] is keletkezik. Ez azt jelenti, hogy atomrobbanás vagy kritikussági baleset során a teljes energia mintegy 3,5%-a gamma-sugárzás, és kevesebb mint 2,5%-a gyors neutronok formájában szabadul fel, míg a többi a hasadási termékek mozgási energiájává („hővé”) alakul. Egy atombombában ez a hő a bomba magjának hőmérsékletét akár 100 millió kelvinre is felemelheti, így másodlagos vagy lágy röntgensugárzás léphet fel, amely ennek az energiának egy részét [[ionizáló sugárzás]]sá alakítja. Az atomreaktorokban azonban a hasadási termékek mozgási energiája nem hoz létre ilyen magas hőmérsékletet, így nem vagy alig történik ionizáció.
38. sor:
Nem minden maghasadó izotóp tud fenntartani egy láncreakciót. Például a 238-as U, a leggyakoribb alakja az uránnak is hasadó, de nem maghasadó: csak akkor megy keresztül maghasadáson, ha egy energikus neutron mozgási energiája meghaladja az 1 MeV-et. De csak néhány neutronnak , amelyet a 238-as U maghasadása során jön létre, energiája elég nagy, ahhoz, hogy további láncreakciót okozzon a 238-as urániumban, tehát a láncreakció nem lehetséges ezzel az izotóppal.
-->
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Nuclear fission}}
| |||