„Harmadik Nagy Imre-kormány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A kormányfő és a kormány tagjai: Szántó Zoltán ki, Kádár János be
→‎Ellentmondások: korrekciók, és utolsó bekezdés törlése
28. sor:
== Ellentmondások ==
 
Gyakorlatilag ''(de facto)'' csak egy napig, a szovjet hadsereg másnapi általános támadásáig működött. Jogilag ''(de iure)'' ez a kormány egészen [[1956]]. [[november 7.|november 7-éig]] hivatalban volt, hiszen a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nem mentette fel. November 7-én az Elnöki Tanács végül felmentette a kormányt. (A döntés [[november 12.|november 12-én]] jelent meg a [[Magyar Közlöny]]ben.) Ugyanezen a napon felesküdött a [[Országgyűlés|Parlamentben]] [[MagyarElső Forradalmi MunkásKádár-Paraszt Kormánykormány|Kádár János kormánya]], amely a szovjet fegyverek védelmében alakult, törvénytelenül.
 
A két kormány hivatali ideje közti átfedés megoldhatatlan jogi probléma elé állította a születő Kádár-rendszert, hiszen a [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány|Kádár-kormány]] [[november 4.|november 4-én]] hajnalban, az [[ungvár]]i rádión bejelentett megalakulása nem lehetett törvényes, ha elődje akkor még hivatalban volt.
 
Kezdetben a Kádárt támogató szovjetek azzal próbálkoztak, hogy a [[Jugoszlávia]] budapesti nagykövetségére [[november 4.|november 4-én]] menekült Nagy Imrétől néhány nappal később D. T. Sepilov külügyminiszter november 4-re visszadátumozott lemondó nyilatkozatot követelt (amit Nagy Imre megtagadott). Azért is meg kellett tagadjatagadnia, mert [[november 11.|november 11-én]] az MSZMP (alapító) Intéző Bizottsága a jugoszláv nagykövetségen [[Donáth Ferenc (politikus)|Donáth Ferenc]], [[Haraszti Sándor]], [[Losonczy Géza]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]], [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és [[Szántó Zoltán]] részvételével tartott ülésén határozatban rögzítette, hogy a Nagy Imre-kormánynak nem szabad lemondania.<ref>''Krónika 1956''. Idézett mű 174. o.</ref>
 
Az ellentmondást a forradalom és szabadságharc vérbefojtói nem is tudták feloldani, egyszerűen eltusolták és évtizedekig senki nem mert nyíltan beszélni arról, hogy 1956-ban a bevonuló szovjet hadsereg ''nem a magyarok hívására'' érkezett, hanem ''a törvényes kormányt döntötte meg'', és állította helyébe saját bábkormányát.<ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Idézett mű 450. o.</ref>
 
A [[november 23.|november 23-án]] a [[románia]]i [[Snagov]]ba hurcolt Nagy Imre hetekkel később így fogalmazta meg ezt a tényt, illetve a belőle adódó jogi következtetést a [[Snagovi feljegyzések]]ben: ''"Ezek„Ezek az összeütközések nem az "»ellenforradalom"«, hanem'' a két hadsereg fegyveres harcának jellegét viselték magukon."”'' Kádár "kormányát"„kormányát” Nagy Imre többszörösen idézőjelben említi.<!--
 
Ugyancsak a ''Snagovi feljegyzésekben'' Nagy Imre azt is elmesélielmesélte, hogy szándékában állt Kádárt is bevenni harmadik kormányába. A magyar pártvezetés azonban úgy tudta, [[november 1.|november 1-jén]]-én Kádárt (aki aznap rádióbeszédben állt ki a szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés felmondása és a koalíciós kormányzás mellett) akarata ellenére hurcolták
el a szovjetek. ''"Mivel ebben biztosak mégsem voltunk, Kádárt a kabinetből november 3-án kihagytuk, és helyébe az [[MSZMP]] részéről [[Szántó Zoltán]] elvtársat vontuk be. Ez a kiadott közleményből csupán technikai hiba folytán maradt ki."'' (Sok forrás tévesen úgy tudja, Kádár is tagja volt ennek a kormánynak.)--><!--ezt töröltem, mert minden forrás, beleértve a Magyar Közlöny 1956/93. számát, Kádárt is a kormány tagjának tekinti-->
 
== Jegyzetek ==