„Pusztakürt” változatai közötti eltérés

[[Galgóc]]tól 15 km-re, délre fekszik.

[[1156]]-ban „''"Kurt"''” néven említik először.<ref>[http://www.pht.eoldal.hu/fotoalbum/elso-irasos-emlek---1156/dokumentumok/ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján]</ref> A [[honfoglalás]] után a ''Kürtgyarmat'' törzs ''Kürt'' részének szállásterülete volt, mely időközben elpusztult, majd újratelepült. [[1352]]-ben „''"Kyurth"'' alakban”alakban szerepel. Kezdetben a semptei uradalom része, majd [[1392]]-ben az esztergomi káptalan birtoka lett. [[1598]]-ban kirabolták és felégették a törökök. A [[16. század|16]].-[[17. század]]ban a Chizy, Thúry és Henezy családok birtokabirtokában voltállt. A [[18. század|18]].-[[19. század]]ban a Záhy, Andrássy és Eszterházy családok a birtokosai. A 19. század végén az Appel család volt a földesura.

Vályi András szerint: „''„NemesNemes, és Puszta Kürt. Két tót falu Nyitra Várm. Puszta Kürtnek földes Urai G. Eszterházy, és G. Sándor Uraságok, Nemes Kürtnek pedig több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Udvarnokhoz nem meszsze, Nyitrához két mértföldnyire, határbéli földgyeik termékenyek, boraik jók, más vagyonnyaik is vagynak.”'' ”<ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint: „''„NemesNemes- és Puszta-Kürth, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, Semptéhez éjszakra 1 órányira, az elsőben lakik 334 kath., 151 zsidó, kiknek synagógájok van; a másodikban 410 kath., 14 zsidó. Határuk dombos, de meglehetős; dohányt és bort termesztenek. F. u. többen. Ut. post. Szered.”'' ”<ref>{{Fényes}}</ref>