„Buda ostroma (1602)” változatai közötti eltérés

Az elfoglalt Pesten a főherceg erős védőrséget akart hátrahagyni, hogy az a következő évi ostromnak legyen támaszpontja. A város azonban ki volt a téve a budai török ágyúk tüzének, a védelemre kijelölt katonák megtagadták a parancsot. Több kijelölt ezred is megtagadta a parancsot és kivonult a városból. (Zsoldos és toborzott hadak fölött ebben az időben a hadvezetésnek nem volt feltétlen utasítási joga). Végül sorshúzással döntöttek. Karl Ludwig Schultz ezredes lett a város parancsnoka. November 13-án a gellérthegyi erődből kivont német, morva és sziléziai katonákat rendelte a városba, azok is megtagadták a parancsot, de Schultz ezredes ágyúval lövetett közéjük. 12 embere meghalt, a többiek meghátráltak, Schultz 3000 gyalogost, 600 osztrák lovast, 200 pozsonyi huszárt és 500 hajdút vezetett a városba.{{refhely|Bánlaky_1175}} Ezzel egy időben Russwurm erősítést küldött az elfoglalt [[Adony (település)|Adony]] biztosítására is. November 14-én a Habsburg fősereg elvonult [[Óbuda (történelmi település)|Óbudáról]] Esztergom felé. A menetoszlopot biztosító lovasság november 15-én indult meg, az utóvédek november 19–20-án vonultak el a táborból. Budavár falain a törökök győzelmi ünnepet ültek.{{refhely|cityorg_1602}}

 

==Az ostrom utáni helyzet==

Röviddel a keresztény csapatok távozása után [[Kelenföld]] felől beérkezett a boszniai pasa {{szám|13000|főnyi}} felmentő serege. Elfoglalták a gellérthegyi erődöt. Innen és a budai várból folytonos ágyútúz alá vették Pestet, a hátrahagyott védők számára lehetetlenné téve a mozgást a városban.{{refhely|cityorg_1602}}