„Nemzetek Szövetsége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Palais des Nations |
rend. |
||
3. sor:
[[Fájl:No-nb bldsa 5c006.jpg|bélyegkép|jobbra|A hivatalos megnyitót Genfben <br>1920. november 15-én tartották]]
A '''Nemzetek Szövetsége''' (néhol '''Népszövetség''') az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] elődje. Létrehozását a [[Párizs környéki békeszerződések|párizsi békekonferencia]] írta elő [[1919]]-ben, amelyben elsősorban [[Thomas Woodrow Wilson|Woodrow Wilson]] amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe.
Az alapító okmány szerint a ''„Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a [[nemzetközi jog]] szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását
==Története==
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-11045, Genf, Haus des Völkerbundrates.jpg|jobbra|bélyegkép|A Wilson-palota [[Genf]]ben, a Népszövetség székháza 1920–1933 között. Ma az [[UNHCHR]] székháza. (1932-es fénykép)]]▼
[[Fájl:Palais des nations.jpg|jobbra|bélyegkép|A Nemzetek Palotája Genfben (a Népszövetség székháza [[1933]]-tól a megszűnésig). Ma az [[ENSZ]] genfi irodája.]]▼
A szövetséges hatalmak kezdeményezésére [[1919]]. [[június 28.|június 28-án]] alakult meg. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. A Népszövetség székháza [[Genf]]ben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács.
A Tanácsnak először négy ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], [[Olasz Királyság|Olaszország]] és [[Japán]]), később öt állandó tagja volt ( [[Német Birodalom|Németország]] [[1926]] szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott.
Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] megalakulásakor 1945-ben jelentették be.▼
▲[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-11045, Genf, Haus des Völkerbundrates.jpg|jobbra|bélyegkép|A Wilson-palota [[Genf]]ben, a Népszövetség székháza 1920–1933 között. Ma az [[UNHCHR]] székháza. (1932-es fénykép)]]
▲[[Fájl:Palais des nations.jpg|jobbra|bélyegkép|A Nemzetek Palotája Genfben (a Népszövetség székháza [[1933]]-tól a megszűnésig). Ma az [[ENSZ]] genfi irodája.]]
==Szervezete, működése==
A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt.
Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség.
A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. A nem állandó tagok időszakonként váltották egymást.
19 ⟶ 24 sor:
A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű [[Állandó Nemzetközi Bíróság]] (ítélethozatal vitás ügyekben) és a [[Nemzetközi Munkaügyi Hivatal]] (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése).
===Politikai sikerei===
▲Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] megalakulásakor 1945-ben jelentették be.
# [[Finnország]] és [[Svédország]] közötti határviták egyeztetése ([[1921]])
# A [[Görögország|görög]] és [[Jugoszlávia|jugoszláv]] csapatok bevonulásának megakadályozása az újonnan megalapított [[Albánia|Albániába]] ([[1920]]-[[1923]])
28 ⟶ 31 sor:
# egy kis békecsapat kiküldése a [[Kolumbia]] és [[Peru]] közötti határvidékre
===Politikai kudarcai===
# A [[Német Birodalom]] ([[1926]]-tól volt tag) és [[Japán]] [[1933]]-ban kilépett a Népszövetségből.
# [[Olasz Királyság|Olaszország]] [[1937]]-ben kilépett a Népszövetségből.
# [[Magyar Királyság|Magyarország]] [[1939]]-ben kilépett a Népszövetségből.
# [[Szovjetunió]] kizárása a Népszövetségből [[1939]]-ben [[Téli háború|Finnország megtámadása]] miatt: december 3-án [[Väinö Tanner]] finn külügyminiszter előterjesztést tett a Népszövetségben, majd december 14-én, az alapokmány 16. pontja értelmében a szövetség agresszornak minősítette a Szovjetuniót, és kizárta tagjai közül.<ref>Lásd ''Ravasz István: Három háború 27 év alatt. Finnország függetlenségi harca 1917–1944.'' In: Haditechnika 2000/2, 17–21.</ref>
==Székházai==
A Népszövetség Tanácsa 1920-tól 1933-ig a genfi [[Wilson-palota|Wilson-palotában]] működött. Az épület korábban Hôtel National néven szállodaként funkcionált, a Népszövetség 1920-ban megvásárolta és átépítette. A Wilson-palota a [[Genfi-tó]] jobb partján, a Wilson rakparton áll. [[1997]] óta az [[ENSZ]] Emberi Jogok Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) székhelye.
1933-ban a Népszövetség Tanácsa átköltözött új [[Nemzetek Palotája|Nemzetek Palotájába]], más néven Népszövetségi Palotába, amelyet az 1929–33 között építtetett a genfi Ariana-parkban. A Népszövetség 1946-os megszűnése után az épületet az ENSZ vette át. Jelenleg itt van az ENSZ genfi irodájának székhelye, a világszervezet második legfontosabb központja, a New York-i központi iroda mellett.
== Jegyzetek ==
| |||