„Nemzetek Szövetsége” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rend.
6. sor:
 
==Története==
A szövetséges hatalmak kezdeményezésérea [[párizsi békekonferencia|párizsi békekonferencián]] [[1919]]. [[január 25.|január 25-én]] kezdeményezték a Népszövetség létrehozását. A [[versailles-i békeszerződés]] első fejezetében rögzítették megalakítását. A Népszövetség [[1919]]. [[június 28.|június 28-án]] alakultszületett meg, 44 alapító állam képviselőinek aláírásával. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. A Népszövetség székháza [[Genf]]ben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács.
 
A Tanácsnak először négy ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], [[Olasz Királyság|Olaszország]] és [[Japán]]), később öt állandó tagja volt ( [[Német Birodalom|Németország]] [[1926]] szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott.
 
Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] megalakulásakor 1945-ben jelentették be. A Népszövetség szervezete [[1946]]. [[április 20.|április 20-ig]] működött.
 
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-11045, Genf, Haus des Völkerbundrates.jpg|jobbra|bélyegkép|A Wilson-palota [[Genf]]ben, a Népszövetség székháza 1920–1933 között. Ma az [[UNHCHR]] székháza. (1932-es fénykép)]]
[[Fájl:Palais des nations.jpg|jobbra|bélyegkép|A Nemzetek Palotája Genfben (a Népszövetség székháza [[1933]]-tól a megszűnésig). Ma az [[ENSZ]] genfi irodája.]]
 
==Szervezete, működése==
A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt.