„Buda ostroma (1603)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Visszavonulás, utóvédharcok: Strassoldo |
|||
68. sor:
A csaknem tíz héten át tartó, nagy veszteségekkel járó második budai hadjárat eredménytelenségéért a hadvezetés Russurmwot kezdte okolni. A tábornagy hirtelen ötlettel [[Hatvan]] visszafoglalására szánta el magát. Schultz és Strassoldo parancsnoksága alatt november 12-én négy császári ezredet indított útnak, magyar huszárokkal és Thúrzó 200 lovasával megerősítve. Az előőrs első kémszemléjén Strassoldo ezredest halálos lövés érte. November 15-én maga Russwurm is Hatvan alá indult egész táborával. 18-án érkezett a vár alá, leadatott néhány ágyúlövést és megadásra szólította fel a helyőrséget. November 19-én a vár védői szabad elvonulás fejében átadták a várat, és [[Szolnok]]ra távoztak. Russwurm serege másnap, november 20-án elvonult téli szállásra. A várban 400 főnyi őrséget hagyott.{{refhely|cityorg_1603}}
==Következmények==
A császári had ereje elegendő lett volna Buda sikeres ostromához, ha – Mátyás főherceg 1602 novemberi fogadkozásának megfelelően – már áprilisban, a törököket megelőzve, teljes erejével felvonulhatott volna a vár alá, támaszkodva a szilárdan kézben tartott Pesti helyőrségre, mint bázisra. A Lala Mohammed pasa seregének megérkezése, a Budára szállított erősítés és utánpótlás célba juttatása után azonban a sikeres ostrom lehetősége elillant. Az 1603-as császári hadjárat egyetlen komoly eredménye a jól megtervezett Csepel-szigeti rajtaütés volt, ahol 8-{{szám|10000}} török harcost sikerült megsemmisíteni.
| |||