„Buda ostroma (1603)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
A fővezér az első hírt a törökök megindulásáról csak [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] kapta. Eszerint a törökök ellátmányt raktak ki a [[Mohácsi-sziget]]en, a hadsereg pedig [[Eszék]]nél hidat vert a [[Dráva|Dráván]], és felderítők mozognak a budai hadi úton is. Ugyanezen a napon érkezett meg hajókon Bécsből Esztergomba a császári tüzérség és lőszer. A tábornagy Schultz (Sultz) ezredes és Althan ezredes 3000 muskétását és a komáromi hajdúkat hajóra szállította és a Dunán dél felé indította. Kollonich ezredes 3000 lovasa, néhány gyalogos zászlóaljjal a Duna jobb partján indult dél felé. [[Szekszárd]] közelében találtak rá Murád pasa ruméliai beglerbég elsáncolt seregére, akik a [[Sárvíz (folyó)|Sárvíz]]en vert török hidat őrizték.
 
Kollonich rajtaütött a török táboron, katonái 700-800 törököt levágtak, elfogták a szekszárdi béget, gazdag zsákmányt ejtettek. A hajón érkező erősítés felgyújtotta a hidat. Murád pasa hadserege dél felé húzódott vissza. Szeptember elején Kollonich hírt kapott a török főerőről, mely Lala Mohammed pasa ''(Sokolluzade Lala Mehmed),'' a [[szerdár]] (főparancsnok, a nagyvezír helyettese) vezetésével közeledett dél felől. Vele jött Dervis pasa, a leváltott boszniai pasa és {{szám|10000|főnyi}} csapattal az új boszniai pasa is, Dzseláli Deli Hasszán, egy kisázsiai lázadó vezér, aki kiegyezett a szultánnal. Murád pasa előhada is csatlakozott hozzájuk. Kollonich veszélyesnek tartotta, ha a török főerőt Buda térségében várjavárná be, ezért [[Vác]]ra vonult vissza.{{refhely|Bánlaky_1179}}
 
Augusztus 30-án maga Rudolf császár utasította öccsét, Mátyás főherceget a komáromi tárgyalások megszakítására. Ezzel egy időben a császár Russwurmot a hadjárat azonnali megindítására utasította. Összeállt a főparancsnokság: Russwurm tábornagy vezérkari főnöke Kari Ludwig Schultz ezredes, a tüzérség főparancsnoka [[Johann t’Serclaes Tilly|Johann Tilly]] gróf, a tábornagy két szárnysegédje Hans Sigmund von Herberstein és Gottfried von Starhemberg voltak.