„Csébi Pogány család” változatai közötti eltérés

A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei [[Zalacséb|Cséb]]en és [[Salomvár]]on feküdtek.
 
Pogány Péter [[1412]]. [[november 4.]] és [[1415]]. [[augusztus 23.]] Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány Péter, királyi udvarmester volt [[1499]]-ben, sembergi kapitány [[1486]]-ban, majd Pozsony vármegye főispánja [[1495]] és [[1500]] között.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 99.o.</ref> [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás magyar király]] korában az udvar utazásának csebi Pogány Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányitójairányítója.<ref name="ezerévevisegrád">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm|title=Visegrád ezer éve}}</ref> Másrészt, Pogány Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre volt, aki [[pallosjog]]ot szerzett [[1458]]-ban. Imre felesége az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.<ref name="bilkeilövő">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566}}</ref> Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] esett el. ZsigmondnnakZsigmondnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit [[1516]]-ban vett el.
 
Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref>
 
Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán gyermeke, csébi Pogány Péter, aki Zalában volt földbirtokos és feleségül vette szerdahelyi Dersfi Erzsébetet. A házassgukbólházasságukból négy fiú- és egy leány gyermek született: Pogány Gáspár, Pogány Boldizsár, Pogány János, Pogány Menyhért és Pogány Anna, akinek a férje az [[Illésházy család]]ból származó illésházi [[Illésházy Tamás]] volt.
 
===A máramarosi ág===
A család ága csébi Pogány Zsigmond máramarosmáramarosi sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik. Unokája, Péter fia, csébi Pogány Menyhért [[1562]]-ben Máramaros alispánja; felesége gönczruszkai Korniss Anna, Korniss Gáspár huszti várkapitány és Dolhay Ilona lánya volt. Ugyanabban az évben, [[1562]]-ben, a Pogány testvérek között történet egy megállapodás. Boldizsár és János, a Zala megyei birtokokat szerezték, és Menyhért a Máramaros megyei birtokokat.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30.o.</ref>
 
Ez az ága a családnak mai napig is létezik.