„Pasteiner Iván” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Főbb művei: egyértelműsítés - Lipcse
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
Könyvtárigazgatói működése elsősorban a korábbinál nagyobb munkafegyelem megkövetelése és kiváló szervezőtehetsége miatt emlékezetes. Az egyetemi tanács – egyetlen kivétellel – minden kinevezési, építkezési és katalogizálási javaslatát elfogadta. Összeköttetései révén elérte, hogy könyvtára számára más intézményekhez képest magasabb állami átalányt állapítsanak meg, illetve – a harmincas évek második felében – jelentős összegeket különítsenek el raktárépítésre. Megszervezte az épület belső átépítését és első általános tatarozását. Mivel az első világháború idején szünetelt a nyugati folyóiratok beszerzése, [[1929]]–[[1930]] folyamán Pasteiner felfüggesztette a monografikus művek megrendelését, és a könyvtár minden pénzét folyóiratpótlásra költötte. Ennek következményeként az intézmény tekintélyes adósságot halmozott fel, ami számos lap előfizetésének lemondásával járt együtt. Bár a könyvtár szakkatalógusát több bírálat érte, Pasteiner csak kisebb korrekcióra adott utasítást, az [[egyetemes tizedes osztályozás]] bevezetésére az azt – állítása szerint – „elsőrangú könyvtári szaktekintélyek részéről világszerte ért” bírálatok miatt nem volt hajlandó. Részben neki köszönhető ugyanakkor, hogy a könyvtár [[corvinák|corvinái]] sértetlenül átvészelték a [[második világháború]]t: [[Mauritz Béla]] rektorral és [[Hajnal István]] dékánnal egyetértésben kijátszotta a kultuszminiszter 1944. őszi utasítását, és a kódexek helyett értéktelen könyveket csomagoltatott be és juttatott el a kijelölt [[Tolna megye]]i célállomásra. A küldeménynek nyoma veszett, a corvinák épen maradtak az épület pinceraktáraiban.<ref>Kenyeres Ágnes: ''Egy könyvtár hétköznapjai.'' Budapest, 1985, Szépirodalmi. 203–204. o.</ref>
 
1929-ben mintegy 1000 kötetes könyvtárat ajándékozott XI. Piusznak, áldozópapsága 50. évfordulója alkalmából. Az egyedi kötésű kötetek a kor tudományos színvonalát reprezentáló magyar tudományos művek voltak: alapvető kézikönyvek a történelem, paleográfia, nyelvészet, egyháztörténet. Mind a mai napig a Vatikáni Könyvtár különgyűjteményét képezik.<ref>Kakasy Judit: ''Magyar könyvajándék a könyvtáros pápának, XI. Piusznak''; in: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei XVI.; ELTE Egyetemi Könyvtár, Bp., 2013; 207-220. old.</ref> Közgyűjteményi főfelügyelőként Pasteiner szorgalmazta a könyvtárak együttműködését. 1936-ban javasolta, hogy „azonos gyűjtési körrel bíró s egyetemes jellegű tudományos könyvtáraink – tehát a [[Országos Széchényi Könyvtár|Széchényi]], [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|Akadémiai]], [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi]], [[Országgyűlési Könyvtár|Parlamenti]] és a budapesti Egyetemi Könyvtárnak – gyűjtési köre összehangoltassék.”
 
Keveset publikált, néhány tanulmányt és kisebb cikket közölt. [[1931]] márciusában felkérték a készülő egyetemtörténet könyvtári kötetének megírására, vállalását azonban nem teljesítette, így csak a négy kar története jelenhetett meg 1935 és [[1938]] között.
35. sor:
== Főbb művei ==
* ''A világbéke'' (Budapest, 1911)
* ''A magyar politikai-tudomány''; (BudapestFranklin-nyomda, Bp., 1914 (különlenyomat a ''Budapesti Szemlé''ből)
* ''Adalékok a magyar főiskolai oktatás bibliográfiájához''; (BudapestEgyetemi Nyomda, Bp., 1916 (''A budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemi Könyvtár címjegyzékének mellékletei'', 1.)
* ''Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ''; (Inin: ''A magyar tudománypolitika alapvetése., s'' Szerkzerk.: [[Magyary Zoltán]]., BudapestEgyetemi Nyomda, Bp., 1927)<br>Németül: ''Die ungarische Zentralstelle für Bibliothekswesen''; ([[LipcseHarrassowitz, (Németország)|Lipcse]]Leipzig, 1928 (különlenyomat a ''Zentralblatt für Bibliothekswesen''ből)<br>Franciául: Notice sur le Bureau Central Bibliographique de Hongrie (In ''La coordination internationale des bibliothèques''. [[Párizs]], 1928)
* A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára 1928-ban (''[[Magyar Könyvszemle]]'', 1929)
* [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00188/pdf/003-011.pdf ''Az egyetemi könyvtárak'']; in: (''[[Magyar Könyvszemle]]'', 1937)/1.
 
== Jegyzetek ==
51. sor:
* Tóth András – Vértesy Miklós: ''A budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561–1944).'' Budapest, 1982, Egyetemi Könyvtár.
* ''[[Új magyar életrajzi lexikon]] V. (P–S).'' Főszerk.: Markó László. Budapest, 2004, Magyar Könyvklub. 147–148. o. ISBN 963-549-059-3
* Kakasy Judit: ''A Könyvtár a két világháború között. Pasteiner Iván és az Egyetemi Könyvtár''; in: ''Az Egyetemi Könyvtár egy évszázada 1874-1980''; szerk. Szögi László; ELTE Egyetemi Könyvtár, Bp., 2008; 133-182. old.
 
{{Az Egyetemi Könyvtár (fő)igazgatói}}