„Nagyboldogasszony” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:Szent István felajánja Magyarországot Szűz Máriának.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[I. István magyar király|Szent István]] felajánlja a koronát [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] ([[Alkantarai Szent Péter ferences templom|Pesti ferences templom]], [[Budapest]])]]

 

== Népszokások ==

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a [[Moldvai csángók|moldvai csángó]] magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A [[Muravidék|Muravidéken]] „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A [[Drávaköz|Drávaszögben]] azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A két Boldogasszony-ünnep köze, vagyis nagyboldogasszony (augusztus 15.) és [[kisboldogasszony]] vagy Kisasszony vagyis Mária születésnapja ([[szeptember 8.]]) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

 

 

Nagyboldogasszony időjárása termésjóslónak számított: „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.<ref name=patron/>