„Uruguay” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tapadás |
a Kékítések |
||
103. sor:
Uruguay őslakosságát, a [[Charrúa indiánok]]at három évszázad alatt gyakorlatilag teljesen kiirtották, illetve [[asszimilál]]ták. A népirtás csúcspontja [[1831]]. [[április 11.]] volt [[Salsipuedes]]ben, amikor Uruguay első elnöke, [[Fructuoso Rivera]] tábornok seregével rajtaütött az indiánokon. Ezzel a Charrúa kultúra és nép megsemmisült – noha sok uruguayi mondhatja magát Charrúa származásúnak a spanyolok és az indiánok keveredésének köszönhetően.
A 19. század második felében a [[Hármas Szövetség Háborúja]] nyomta rá bélyegét Uruguay életére, amely egy belső konfliktusból indult a [[Liberalizmus|liberális]] [[Colorados]] (Vörösök) párt vezetője, [[Venancio Flores]] tábornok és a [[Konzervativizmus|konzervatív]] [[Blancos]] (Fehérek) vezetője, [[Bernardo Prudencio Berro]] elnök között, s végül háborúba torkollt [[Paraguay]] és az Argentína-Brazília-Uruguay hármas szövetség között. A háború egy olyan megegyezéssel ért véget [[1870]]-ben, amelynek értelmében Montevideo és az óceánparti terület a Colorados irányítása alá került, a [[mezőgazdaság]]i hátország pedig a Blancos felügyelete alá.
A 19. század végén nagy bevándorlási hullám kezdődött Európából – elsősorban [[Spanyolország]]ból és [[Olaszország]]ból –, és fellendült a gazdaság is. Montevideo természetes [[Montevideói kikötő|kikötőjének]] köszönhetően Argentína, Brazília és Paraguay számára is árulerakatot biztosított. Uruguay maga elsősorban élőállattal – azon belül is juhval – kereskedett.
245. sor:
[[Fájl:Centro y Ciudad Vieja Montevideo.jpg|thumb|[[Montevideo]], az ország fővárosa]]
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
[[Latin-Amerika]] legtöbb országához hasonlóan Uruguay kulturális hagyatékára is a spanyol kultúra nyomta rá a bélyegét – noha az ország lakosságának körülbelül fele olasz származású. A lakosság legnagyobb része európai ősökkel rendelkezik, ezen felül jelentős számú [[Meszticek|mesztic]] és afro-uruguayi él az országban. A 2011-es népszámlálás szerint Uruguay lakosságának 87,7%-a fehér, 7,8%-a afro-uruguayi, 2,35%-a mesztic és 0,23%-a ázsiai.
A lakosság 66%-a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] vallású, 2%-a [[Protestantizmus|protestáns]], 1%-a [[
Uruguayban az írástudók aránya magas (98%), a munkaerő jól képzett. Erős a városi középosztály, viszonylag kiegyenlítettek a jövedelmi szintek. Az 1970-1980-as években – a katonai diktatúra idején – a becslések szerint körülbelül félmillió uruguayi vándorolt ki Európába, emiatt – és mert Amerikában itt a legkisebb a születési ráta – a társadalom elöregedőben van.
| |||