„Román-alföld” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott [[Meander (folyókanyarulat)|meander]]ei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.
 
Az Argesul völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a '''Bărăganul vidéke''' (''Câmpia Bărăganului'') terül el. Ez az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú [[lösz]]síksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.
{{fő|Bărăgan}}
Ez az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú [[lösz]]síksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.
 
A [[Bărăgan]]tól északra az Alföld legmélyebb fekvésű területére, a [[Szeret folyó|Szeret]] síkságára érünk, amely kelet felé a [[Duna-delta]] síkságára nyílik.
{{jegyzetek}}
* Panoráma: Románia, 1971
{{Román-alföld}}
 
[[Kategória:Románia síkságai]]