Wikipédia

„Thomas Middleton” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pböbe (vitalap | szerkesztései)
15 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
 
Thomas Middleton 1580-ban született Londonban, jómódú középosztálybeli családban. Édesapja építőmester volt, de Middleton korán elveszette őt, mindössze öt éves volt, amikor apja meghalt. Később a [[The Queen's College]] diákja volt Oxfordban, de a mai napig nem tudni biztosan, hogy tanulmányait végül befejezte-e. Élete alatt több verset és pamfleteket is írt, de ezeket nem tartják olyan kiemelkedően fontosnak, mint színdarabjait.
Egyedül és társszerzőként is működött, olyanokkal dolgozott együtt, mint például: [[Thomas Dekker (író)|Thomas Dekker]], [[John Ford]], [[Thomas Heywood]], [[William Rowley]], [[John Webster]] és [[William Shakespeare]]. Noha a maga idejében alkotásait tartalmuk miatt sokszor felülbírálták (vagy betiltották, mint például a ''Sakkjátszmát''), napjainkban nagyra becsült íróként tartják számon, főként a szex, a pénz, a hatalom és Isten egybefonódó ábrázolásáért. <ref>{{cite web |url= http://www.english.fsu.edu/middleton |title=Thomas Middleton (angol),|work=english.fsu.edu |year=2016 [last update] |accessdate=18 November 2016}}</ref> Southwark-ban halt meg 1627-ben.
 
== Írói stílusa ==
13. sor:
Pálffy azt is kifejti, hogy ”[k]özvetlen politikai állásfoglalások viszonylag ritkán mutatkoznak a Stuart-kor drámáiban, aminek oka egyszerűen az, hogy a korabeli cenzúra, amely sokkal keményebb és aprólékosabb volt, mint a XVI. századi, nem a jó ízlésre, az erkölcsi tisztaságra ügyelt, hanem — a jelekből ítélve — szinte kizárólag a politikai, vallási szempontokat fürkészte. Szigorú rendeletek tiltották a színpadi politizálást. […] Jóval nagyobb a száma a burkoltabban politikus drámáknak, olyanoknak, amelyek a kor eseményeire kínáltak analógiákat. [...] Az ilyen színműveket [nevezik] ,,emblematikus" (jelképes, szimbolikus) daraboknak, melyek rejtvényszerű jelképrendszerükkel alkalmat adtak a drámaíróknak arra, hogy politikai, társadalmi és vallási kérdésekről nyilvánítsanak véleményt.” {{refhely|azonos=Pálffy209}}
 
A pénz Middleton drámáiban központi szerepet töltött be. Az emberi élet esszenciájaként ábrázolta; társas életünknek meghatározó elemeként. Ironikus humora elfogulatlan, az alsóbb és a felsőbb társadalmi rétegeket egyformán gúnyolja. A világ egyenlőtlenségeit és igazságtalanságait állította művei középpontjába, és ezek hatását vizsgálva adott jellemábrázolást. <ref>[{{cite web |url= http://www.britannica.com/art/English-literature/Shakespeares-works#ref308259], |title=English Literature Shakespeare's works|work=britannica.com |year=2016 [last update] |accessdate=18 November 2016}}</ref>
 
== A middletoni nők ==
34. sor:
A színmű nagy hatással volt [[Thomas Stearns Eliot]]ra is. Az ''Átokföldje'', [[The Waste Land]] vagy Weöres fordításában ''Puszta ország'' ötrészes költeményének második része a Sakkjátszma címet kapta.
„Eliot saját verséhez írott jegyzetéből megtudjuk, hogy a cím Thomas Middleton színdarabjaira utal […] [A] ''Women, beware women'' című darabban a sakkmetafora központi szerepet játszik: a csábítás allegóriája. A játszma lépései megfelelnek ugyanis a szűz elcsábítására indított hadműveletnek, melynek végeredménye – a matt – a megbecstelenítés. Ez valahol a Szerelmes sakk darabosabb változata. Amúgy az Erzsébet-kori drámaíróknál a sakkmetafora szinte közhelynek számított: az emberi életet (a tábla), illetve annak irányítását (a bábuk mozgatása) jelentette.” […]{{refhely|Kányádi|n.o|azonos=Kányádin.o.}}
 
=== ''Women Beware Women'' ===
 
A tragédia 1657-ben került kiadásra. A kritikusok szerint ez a mű és az ''Átváltozások'' Middleton két legkiemelkedőbb alkotása.
Ahogy Joseph Maddrey írja: A műben Livia, egy hataloméhes özvegyasszony mesterkedésével és a szerelmi szálak összekuszálásával egész Firenze hercegségét veszélybe sodorja. Hogy a herceg bizalmát elnyerje, Livia meg akarja szerezni neki Biancát, aki azonban nem rég kötött házasságot Leantioval. Bianca egy fiatal és tapasztalatlan lány, eleinte ő és férje úgy jelennek meg, mint egy igazán boldog, szerelmes házaspár, de Leantiót munkája távolra szólítja, hátrahagyva ifjú feleségét.
Míg Bianca férje távol van, Livia meggyőzi a lányt, hogy rossz házasságot kötött, hiszen Leantio nem csak szegény, de rangban is a lány alatt áll. A naiv lány házasságtörésbe bonyolódik.
Hazatérve Leantio tudomást szerez felesége hűtlenségéről, haragra gerjed, de dühe később undorba fordul. Általános felfogása a gyengébbik nemről keserűvé, cinikussá válik. Később úgy tűnik Leantio meg tudna bocsátani, és Bianca is megbánja, amit tett, de hűtlenségét nem lehet visszavonni, házasságuk menthetetlen.{{refhely|Maddrey|75-81|azonos=Maddrey75-81}}
 
=== ''Átváltozások (The Changeling)'' ===
 
Az http://encyclopedia.com bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy az ''Átváltozások'' című tragédiát Thomas Middleton [[William Rowley]] közreműködésével írta. A darabot először 1622-ben mutatták be a London's [[Phoenix Theatre]] színpadán. A maga idejében igen népszerű darab később feledésbe merült, majd a huszadik századtól újra színpadra került, főleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Ezt a színművet tekintik Thomas Middleton legkidolgozottabb, legaprólékosabb művének.
 
Kritikusok szerint az első és az utolsó jeleneteket, valamint a mellékszálat [[William Rowley]] írta, Middleton pedig a főszálért és a karakterek jellemének kidolgozásáért volt felelős. Ahogy azt sejteti a mű címe is, a szereplők jelentős változásokon mennek keresztül, szinte felismerhetetlenségig megváltoznak. Mindennek pedig a szerelem s a vágy az oka. A színműben szinte egybefolyik a valóság és a látszat. A hősnő (vagy inkább anti-hősnő) Beatrice erre remek példa: bár kívülről szerény, erényes ifjú hajadonnak tűnik, valójában önző és könyörtelen teremtés. Mindig másnak tűnik, mint amilyen valójában. A mű elején úgy jelenik meg, mint Alonzo jegyese, azonban Alsemerót szereti. Aztán felveszi az egyszerű hű feleség álcáját, pedig tudjuk, hogy egy gyilkosság bűnrészese, és házasságtörő. Később fortélyos trükkökkel harcolja ki magának, hogy férje még érintetlennek higgye.
 
==== Cselekmény ====
 
A történet elején Alsemero és Beatrice egy templomban találkoznak, és azonnal egymásba szeretnek. A férfi feleségül akarja venni a lányt, azonban Beatrice hivatalosan már Alonzo de Piracquonak jegyese. De Flores, Beatrice apjának szolgálója, szerelmes Beatricébe és minden lehetőséget kihasznál, hogy a lány közelében legyen, annak ellenére, hogy a lány gyűlöli és megveti őt visszataszító külseje miatt. Beatrice azonban felfedezi a férfi feletti hatalmát, és kihasználja a férfi feltétlen hűségét: megöleti vele Alonzót.
Amikor Beatrice fizetni akar a férfinak, De Flores nem fogadja el a pénzt. Megvallja szerelmét, de ez mit sem változtat Beatrice érzésein. Hamarosan azonban a lányt emészteni kezdi a gyilkosság bűne, és belátja, hogy semmivel sem jobb De Floresnél, végül pedig odaadja magát a férfinak.
Beatrice ezután hozzámegy Alsemeróhoz. Attól félve azonban, hogy férje a nászéjszakán felfedezi, hogy már nem érintetlen, Beatrice úgy intézi, hogy szolgálóleánya kerüljön a nászágyba.
Nem sokkal azonban Alsemero rajtakapja Beatricét és De Florest, ahogy a kertben bizalmasan társalognak, és hűtlenséggel vádolja a feleségét. Beatrice bevallja, noha ő és De Flores felelősek Alonzo haláláért, mindezt csupán férje iránt érzett szerelméért tette. De Flores attól tartva, hogy Beatrice elárulja őt, felfedi a nő hűtlenségét. Végül De Flores magával is és Beatricével is végez.
A mellékszálon megismerjük Alibiust, a bolondok házának orvosát, aki nem tudja kielégíteni feleségét Isabellát, és attól tart, hogy a nő más férfinál keres majd boldogságot. Távollétében Lolliót bízza meg, hogy tartsa szemmel az asszonyt. Lolliót azonban csábítja a nő szépsége. Lollio bemutatja Franciscust és Antoniót Isabellának, akik mindketten csak tettetik, hogy őrültek, hogy a nő közelében lehessenek.
 
== Komédiák eredeti nyelven ==
 
* [[Anything for a Quiet Life]] ([[John Webster]] társaként)
* [[A Chaste Maid in Cheapside]]
* [[A Game at Chess]]
* [[A Mad World, My Masters]]
* [[Michaelmas Term]]
* [[More Dissemblers Besides Women]]
* [[No Wit/Help like a Woman’s]]
* [[The Patient Man and The Honest Whore]]
* [[The Phoenix]]
* [[The Puritan Widow]]
* [[The Roaring Girl]] ([[Thomas Dekker (író)|Thomas Dekker]] társaként)
* [[A Trick to Catch the Old One]]
* [[The Widow]]
* [[Wit at Several Weapons]] ([[William Rowley]] társaként)
* [[Your Five Gallants]]
 
== Történelmi színművek eredeti nyelven ==
 
* [[The Chester Tragedy]]
* [[A Game at Chess]]
* [[Hengist, King of Kent]]
 
== Tragédiák eredeti nyelven ==
 
* [[The Bloody Banquet]] ([[Thomas Dekker (író)|Thomas Dekker]] társaként)
* [[Caesar’s Fall]]
* [[The Changeling]] (Átváltozások, [[William Rowley]] társaként, 3 magyar fordítás is született: [[Németh László]], [[Várady Szabolcs]] valamint [[Hamvai Kornél]] fordítása)
* [[The Lady’s Tragedy]]
* [[The Life of Timon of Athens]] ([[Athéni Timon]], [[William Shakespeare]] társaként ford.: [[Szabó Lőrinc]])
* [[The Revenger’s Tragedy]] ([[A Bosszúálló Tragédiája]] ford.: [[Weöres Sándor]])
* [[The Tragedy of Macbeth]]
* [[The Viper and her Brood]]
* [[Women, Beware Women]]
* [[A Yorkshire Tragedy]] ([[Egy Yorkshire-i tragédia]], [[William Shakespeare]] társaként ford.: [[M. Marczali Erzsébet]])
 
== Tragikomédiák eredeti nyelven ==
 
* [[A Fair Quarrel]] ([[William Rowley]] társaként)
* [[Measure for Measure]] ([[Szeget szeggel]], [[William Shakespeare]] társaként, ford.: [[Mészöly Dezső]])
* [[The Nice Valour]]
* [[An/The Old Law]] ([[William Rowley]] társaként)
* [[The Phoenix]]
* [[The Spanish Gypsy]]
* [[The Witch]]
 
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
 
*{{hely|Pálffy}}{{cite bookjournal |quotes= |last=Pálffy István |first= |othersauthorlink= |titlecoauthors= |year=1982 |month= |title=Politikai szatíra a Jakab-kor színpadán. |journal= Filológia Közlöny|publishervolume= Akadémia|issue= Kiadó|locationpages=Budapest |yearid= 1982|url= |accessdate=}}
*{{hely|Bourus}}{{cite book |last=Terri Bourus|first=|others=|title= The Oxford Handbook of Thomas Middleton|publisher= Oxford University Press|location=Oxford|year= 2012|}}
*{{hely|Maddrey}}{{cite book |last=Joseph Maddrey|first=|others=|title= The Making of T.S. Eliot: A Study of the Literary Influences|publisher= McFarland|location=Jefferson, North Carolina|year= 2009|}}
*{{hely|Kányádi}}{{cite book |last=Kányádi András|first=|others=|title= Saturnus és a sakk|publisher= Korunk Baráti Társaság|Kolozsvár|year= 2007|}}
*{{hely|Bradford}}{{cite journal |quotes= |last=Gamaliel Bradford |first= |authorlink= |coauthors= |year=1936 |month= |title=The Women of Middleton and Webster |journal= The Sewanee Review|volume= |issue= |pages= |id= |url= |accessdate=}}
 
 
 
 
 
[[Kategória:1580-ban született személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Middleton”