„Budapest Sportcsarnok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A szócikkből átmásolt szöveget közlő honlap nem forrás.
kékít
41. sor:
A 60-as évek elején az [[Magyar Testnevelési és Sport Tanács]] (MTST) a [[Középülettervező Vállalat]]tal (KÖZTI) készítette el egy 15000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok tanulmányterveit. Újabb évek teltek el, mire a tanulmányt kiviteli tervek követték. Az MTST ezúttal egy 12000-es csarnok terveit készítette el [[Gulyás Zoltán (építész)|Gulyás Zoltán]] építésszel.
 
Az újabb tervek kivitelezésére azonban nem került sor. Egyrészt az akkori árakon 350 millió forintra becsült költségek fedezete nem állt rendelkezésre, másrészt a magyar építőipar nem volt felkészült egy 120  m fesztávolságú tetőszerkezet kivitelézésre.
 
== A megvalósítás ==
Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a [[Szentpétervár|leningrád]]i [[Jubilejnij Sportpalota|Jubileumi Sportcsarnok]]ét is, amely a későbbi BS mintája lett. Így a kiviteli nehézségek leküzdésében (tetőszerkezeti elemek és különleges berendezések legyártásában) szovjet segítséget vettek igénybe.
 
Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a [[MSZMPMagyar Szocialista Munkáspárt|a párt]] „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be nyereségük terhére, majd az építkezés során, társadalmi munkában körülbelül {{szám|20000|fő}}, közel {{szám|113000|órát}} dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá.
 
== A kivitelezés mérföldkövei ==